140 éve született Resicabányán Reuter Camillo, az elmekórtan professzora, egyetemi tanár. 1901-ben kapott orvosi diplomát Budapesten, majd az egyetem elme- és idegklinikáján lett tanársegéd. A világháború idején a zágrábi helyőrségi kórházparancsnokaként dolgozott. 1917-ben az elme- és idegkórtan tárgykörből szerzett magántanári képesítést Budapesten. 1918-tól az ETE orvosi karán oktatott. A pécsi Ideg- és Elmeklinika alapító igazgatója (1924-1946). Az 1925/26., 1926/27., 1927/28., valamint az 1943/44. tanévben is betöltötte az orvosi kar dékáni tisztét.
Orvosi, oktatói munkája mellett ismert természetbarát, növény-, könyv- és ex libris-gyűjtő volt, de gyűjtötte pszichiátriai ápoltak művészeti alkotásait is. A két világháború között mintegy 2000 – főként mániás depresszióban vagy skizofréniában szenvedő betegtől származó – rajzot és festményt gyűjtött, rendszerezett és látott el kórtörténeti leírással. (A gyűjtemény tudományos feldolgozását az ötvenes években Jakab Irén végezte el, monográfiáját 1956-ban francia és német nyelven is publikálta, mely az első lépcsőként szolgált hazai művészetterápia gyakorlati bevezetéséhez.) Reuter 1945-ben vonult nyugdíjba, ekkor több száz tudományos kötetet adományozott az Ideg- és Elmeklinika könyvtárának.
1954. december 5-én, Pécsett hunyt el.
A képen látható festmény Gábor Jenő műve.