Pécsi Tudományegyetem

Egyetemi Levéltár

 

 

Levéltári blog

„Valahol muszka földön” - egy hallgató levelei a frontról

2017. március 24.

A második világháború évei az Erzsébet Tudományegyetem életében is mély nyomot hagytak. Bár az egyetem ebben az időben is folytatta működését számos diákjuk harcolt hősiesen a frontvonalban. Erre szolgál tanúságul az Egyetemi Levéltárban felbukkant irat, melynek segítségével Lakatos Béla egykori egyetemista diák életének rövid, befejező szakaszát követhetjük nyomon.

Lakatos Béla 1942-ben, életének 30. életévében a Don mentén harcolt, s a háborús időkben is, mikor gondolhatnánk, kisebb gondja is nagyobb volt ennél, a szigorlata járt a fejében, és annak kitűzésével kapcsolatban fordult az Állam- és Jogtudományi Kar akkori dékánjához.

 

 

 

„Valahol muszka földön 1942. XII.14.

 

Méltóságos Dékán Úr!

 

Messze Oroszországból az orosz harctérről a mai napon adtam táb. postára 130 P. sigorlati díjam, alázatosan kérem Méltóságodat, hogy I. államtudományi szigorlatom, amelynek sajnos immár másodszor megyek neki /836/1940-41/ minthogy 1941. május hó 5én ismét szigorlatra utasítattam – Méltóztassék 1943. márc. 20 – 25-e között kitüzettetni és engem erről hiv. értesítetni, hogy amennyiben a „Magyarok Istene” is ugy akarja Pécsen Méltóságod előtt megjelenhessek amennyiben pedig időközben „Édes Magyar Hazámért” hősi halált halnék adassék ezen összeg az egyetem hazafias céljaira.

Kellemes Karácsonyi ünnepeket és egy nagyon boldog Új évet kívánva Dékán Úrnak és az összes Professzor Úrnak

Lakatos Béla tzs.”

 

...

Tovább a teljes cikkre

Az Erzsébet Tudományegyetem oktatói, hallgatói az Egyesült Államokban

2015. október 27.

Az Erzsébet Tudományegyetem (ETE) oktatói, dolgozói és hallgatói közül a húszas-harmincas években, majd a második világháború alatt többen is az Amerikai Egyesült Államokban telepedtek le. Voltak, akiket a szakmai-tudományos fejlődés vagy éppen a karrier lehetősége vonzotta, többen menekülni kényszerültek. Néhányukat azonban 1946-ban újra összehozta egy pécsi kezdeményezés.

 

PTE EL VIII. 108. d. 33. d. Amerikai adomány (1946–1948)

 

Az egyetemi kollégiumok a második világháború után

Az Erzsébet Tudományegyetemen a front közeledtével 1944. október 25-én fejezték be az oktatást. Pécs november 29-én szabadult fel, az első szovjet járőr hajnalban jelent meg az egyetem központi épületénél az ajtók kinyitását követelve: ez lett a szovjet katonai parancsnokság első pécsi főhadiszállása.[1] 1944–45-ben egyetem épületeit nagyobb háborús károsodás nem érte, de többet átmenetileg át kellett adni a szovjet és bolgár csapatoknak. A Sebészeti és a Szemészeti klinikát teljesen, a Bel-, a Gyermek- és az Elmeklinikát részben lefoglalták.[2] A Nagy Lajos és a Szent Mór Kollégiumot a Vörös Hadsereg katonai kórház céljára vette igénybe, míg az Erzsébet Kollégiumot a bolgár hadsereg foglalta el tábori postahivatala és Vöröskeresztje számára.[3]

 

Entz Béla a Nagy Lajos Kollégium létrejöttének körülményeiről (részlet)

„Az egyetemi ifjúsági lét...

Tovább a teljes cikkre

Az Egyetemi Levéltár épülete képekben

2015. március 24.

 

 

A 2004-ben alapított, 2005-től önálló szaklevéltárként működő Egyetemi Levéltár először az Állam- és Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Kar Könyvtárának felújított épületrészében kapott helyet. 2010-ben ideiglenes helyéről a Szepesy u. 1. szám alá költözött.

 

A Belvárosi Templom, mögötte a Belvárosi elemi fiúiskola épülete, 1880. (Forrás: Csonka - Horváth - Bezerédy: Pécs egykor és ma, 1994.)

 

A Széchenyi tér ÉNY-i sarkán ma is álló épület 1883-ban épült fel, a földrengés által megrongált régi iskola helyén. Fotó: 1885 körül (Forrás: JPM)

 

 ...

Tovább a teljes cikkre

Folyik az AtoM fordítása

2015. március 12.

 Az Artefactual gondozásában fejlesztett ingyenes, nyílt forráskódú AtoM (Acces to Memory), egy web alapú, a levéltári leírási szabványokon alapuló levéltári rendszer.

A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség ennek a rugalmas, több levéltár kezelésére képes rendszernek a használatához első lépésként egy fordító csapattal elkezdte a kezelőfelület magyarra fordítását: Baranyai Borbála, Mátyás Zoltán, Szabadi István és a PTE Egyetemi Levéltárból Acél Róbert, Koltai András levéltáros irányításával dolgozik ezen a projekten.


A rendszer legfrissebb, 2.1.2-es változatának felhasználói felületét alkotó több mint 1600 szegmensből álló szövegen a Transifex fordító platform segítségével folyik a munka.

A későbbiekben a tervek szerint a projekt keretében egy magyar nyelvű felhasználói kézikönyv is készülni fog az AtoM használatának megkönnyítésére.

Karácsony az Erzsébet Tudományegyetemen

2014. december 17.

A legendárium szerint Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, de a szokás gyorsan terjedt a városokban, a hatvanas években Pesten már fenyőfavásárokat is tartottak. A fákat almával, dióval, ostyával, mézes süteményekkel és cukorkákkal díszítették.[1]

 

Karácsonyfadíszek, 1930 (forrás: Fortepan)

 

A „közösségi” karácsonyfa-állítás a 20. század elejétől terjedt el, ekkortól köztereken, utcákon, de a hivatalokban, vasúti várótermekben is lehetett találkozni egy-egy feldíszített fenyővel.[2] Az első „mindenki karácsonyfáját” 1927. december 25-én állította fel Grüner Tivadarné, Kenessy Istvánné és Stefanits Istvánné, ekkor adományokat is osztottak a rászorulók számára.[3]

 

Mindenki karácsonyfája, 1935 (forrás: Mai Manó Ház)

 

Kezdeményezésüket többen követték, a következő években egyre több forgalmasabb csomóponton állítottak fel karácsonyfát, volt, hogy egy évben huszonhetet is. A harmincas évek elejétől azonban egyre nehezebben gyűjtötték össze a szükséges összeget, s már csak hét-nyolc fát tudtak felállítani...

Tovább a teljes cikkre

Kitüntetéses doktoravatások az Erzsébet Tudományegyetemen (1914-1950) – 4. A sub laurea Almae Matris és a sub auspiciis Rei publicae (popularis) promotio

2014. december 10.

Sorozatunk első három részében a két világháború között az Erzsébet Tudományegyetemen (ETE) tartott sub auspiciis Gubernatoris kitüntetéses avatások feltételeit és avatottjait, az avatás szertartásrendjét, valamint az egyetem első kitüntetéses doktora, Lajos Iván avatásának körülményeit mutattuk be. A kiváló hallgatók kitüntetéses avatásának hagyománya a második világháború után is megmaradt, ám funkciója, feltételei, az avatás lefolyása és – az államforma változásával szükségszerűen – elnevezése is megváltozott. Utolsó posztunkban az 1946-ban bevezetett sub laurea Almae Matris promotio-val, valamint az 1948-ban létrehozott sub auspiciis Rei publicae (popularis) promotio­-val foglalkozunk.

 

 

Flerkó Béla sub laurea Almae Matris orvosi diplomája, 1950. (PTE Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény képgyűjteménye) 

 

IV. 

 

1. A sub laurea Almae Matris promotio

Az ETE-n utolsóként, 1940-ben Szilléry Péter joghallgatót avatták sub auspiciis Gubernatoris kitüntetéses doktorrá. Bár az egyetem a második világháború idején is több felterjesztést...

Tovább a teljes cikkre

Kitüntetéses doktoravatások az Erzsébet Tudományegyetemen (1914-1950) – 3. Lajos Iván joghallgató avatása 1929-ben

2014. november 03.

Az Erzsébet Tudományegyetemen (ETE) 1914 és 1950 között összesen tizennyolc hallgatót avattak kitüntetéses (sub auspiciis Gubernatoris vagy sub laurea Almae Matris) doktorrá. A rendkívül ünnepélyes külsőségek között zajló ceremónia mind a hallgató, mind pedig az egyetem számára igen fontos megtiszteltetés volt, nemcsak az avatandó tanulmányi kiválóságát, hanem az intézmény oktatóinak munkáját is demonstrálta. Négyrészes sorozatunkban elsőként a kitüntetéses avatás feltételeit és jelöltjeit, majd az ünnepély szertartásrendjét mutattuk be.

 

A Dunántúl 1929. február 16-i száma (PTE EL VIII. 101. b. 29. d. 1372-1928/29.)

 

III.

 

5. Az első kitüntetéses doktorrá avatás az Erzsébet Tudományegyetemen

Az ETE először 1929 februárjában avathatott sub auspiciis Gubernatoris doktort, ám az esemény nemcsak emiatt maradt emlékezetes, hanem azért is, mert a jelölt, a meggyőződéses legitimista Lajos Iván állítólag csak igen hosszas unszolásra volt hajlandó „alávetni magát” a ceremóniának. A kitüntetéses doktorrá avatásokról szóló sorozatunk harmadik részében Murányi Gábor 2006-ban megjelent Lajos Iván-monográfiája,[1] illetve a PTE Egyetemi Levéltárban fellelhető források segítségével próbáljuk rekonstruálni az ETE első...

Tovább a teljes cikkre

Tanévnyitók az Erzsébet Tudományegyetemen (1914-1950)

2014. október 06.

A pozsonyi egyetem, a mi fiatal Alma Materünk, formálisan a mai nappal kezdi meg működését” – nyitotta meg 100 éve, 1914. október 3-án Falcsik Dezső rektori hatáskörrel felruházott dékán az Erzsébet Tudományegyetem első tanévét Pozsonyban. Bár az első tanévnyitót a háborús viszonyok miatt szerény körülmények között tartották, a Pécsre költöző egyetem mindennapjaiban a tanévnyitók már meglehetősen reprezentatív eseménynek számítottak, melyet az egyetem dísztermében (a mai Halasy-Nagy József Aulában) tartottak. Az egyetemi tanévzárók után az Erzsébet Tudományegyetem tanévnyitóit mutatjuk be.

 

Az 1923. október 24-i tanévnyitó ünnepség az egyetemi díszteremben (ma: Halasy-Nagy József Aula, Pécs, Rákóczi u. 80.)

 

Az időpont

Az ETE tanévnyitó ünnepélyes közgyűlését általában október elején-közepén tartották. Bár a budapesti ideiglenes működés alatt felmerült, hogy a tanévnyitót minden évben szeptember 22-én, az „egyetem száműzetésének[1] napján kellene tartani, s a javaslatot az Egyetemi Tanács is elfogadta, utóbb – főként szervezési nehézségek miatt – nem tudták tartani a kijelölt időpontot.[2]

 

(PTE EL VIII. 101. b. 14-1928/29.)

 

... Tovább a teljes cikkre

Kitüntetéses doktoravatások az Erzsébet Tudományegyetemen (1914-1950) – 2. Sub auspiciis Gubernatoris promotio: az avatás

2014. szeptember 15.

Az Erzsébet Tudományegyetemen (ETE) 1914 és 1950 között összesen tizennyolc hallgatót avattak kitüntetéses (sub auspiciis Gubernatoris vagy sub laurea Almae Matris) doktorrá. A rendkívül ünnepélyes külsőségek között zajló ceremónia mind a hallgató, mind pedig az egyetem számára igen fontos megtiszteltetés volt, nemcsak az avatandó tanulmányi kiválóságát, hanem az intézmény oktatóinak munkáját is demonstrálta. Négyrészes sorozatunkban a kitüntetéses avatás feltételeit, az ünnepély programját és az Erzsébet Tudományegyetemen jelöltjeit mutatjuk be. A sorozat első része itt olvasható.

 

Hajdu Anna Helga sub auspiciis gubernatoris avatásának résztvevői (a doktorjelölt nélkül!) a Szent Mór Kollégium bejáratánál, 1931. november (Zsabokorszky Jenő fotója, PTE Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény képgyűjteménye)

 

II.

 

4. A kitüntetéses avatás szertartásrendje

Az avatásra elvileg a kormányzó, valójában képviselője, leggyakrabban a vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy egy államtitkár jelenlétében került sor. Igen fontos egyetemi eseménynek számított, mely a jelölt kiválósága mellett egyetem oktatóinak utánpótlás-nevelő munkáját is minősítette: „Az egyetemek történetében mindig piros betűs esemény volt a király, illetve a kormányzó gyűrűjével való avatás. – tudósított Hajdu Anna Helga avatásáról a...

Tovább a teljes cikkre

Kitüntetéses doktoravatások az Erzsébet Tudományegyetemen (1914-1950) – 1. Sub auspiciis Gubernatoris promotio: feltételek és jelöltek

2014. szeptember 04.

Az Erzsébet Tudományegyetemen (ETE) 1914 és 1950 között összesen tizennyolc hallgatót avattak kitüntetéses (sub auspiciis Gubernatoris vagy sub laurea Almae Matris) doktorrá. A rendkívül ünnepélyes külsőségek között zajló ceremónia mind a hallgató, mind pedig az egyetem számára igen fontos megtiszteltetés volt, nemcsak az avatandó tanulmányi kiválóságát, hanem az intézmény oktatóinak munkáját is demonstrálta. Négyrészes sorozatunkban a kitüntetéses avatás feltételeit, az ünnepély programját és az Erzsébet Tudományegyetemen jelöltjeit mutatjuk be.

 

 

 I.

 

Előzmények: Sub auspiciis Regis promotio

A kitüntetéses doktoravatás hagyománya a 17. századig vezethető vissza.[1] Az ún. promotio sub auspiciis imperatoris-t a jezsuiták vezették be, először csak a filozófiai és a teológiai karokon: a nemesi származású, kimagasló tanulmányi eredménnyel és magatartással bíró hallgatók disszertációjukat az uralkodónak ajánlhatták, aki, ha ezt elfogadta, elküldte az avatásra képviselőjét.[2] Az első ilyen avatásra Grazban 1625-ben, II. Ferdinánd német-római császár uralkodása alatt került sor.[3] A nagyszombati egyetemen először 1642-ben avattak kitüntetéses doktort: Székhelyi Maylád Miklós azonban nem volt nemes származású, így egy évvel később az uralkodó nemesi kiváltságlevéllel tüntette ki, s új nemesi címerét oklevelére is felfestették.[4]

... Tovább a teljes cikkre

Oldalak

You shall not pass!