Az Erzsébet Tudományegyetemen (ETE) 1914 és 1950 között összesen tizennyolc hallgatót avattak kitüntetéses (sub auspiciis Gubernatoris vagy sub laurea Almae Matris) doktorrá. A rendkívül ünnepélyes külsőségek között zajló ceremónia mind a hallgató, mind pedig az egyetem számára igen fontos megtiszteltetés volt, nemcsak az avatandó tanulmányi kiválóságát, hanem az intézmény oktatóinak munkáját is demonstrálta. Négyrészes sorozatunkban a kitüntetéses avatás feltételeit, az ünnepély programját és az Erzsébet Tudományegyetemen jelöltjeit mutatjuk be. A sorozat első része itt olvasható.

Hajdu Anna Helga sub auspiciis gubernatoris avatásának résztvevői (a doktorjelölt nélkül!) a Szent Mór Kollégium bejáratánál, 1931. november (Zsabokorszky Jenő fotója, PTE Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény képgyűjteménye)

II.

4. A kitüntetéses avatás szertartásrendje

Az avatásra elvileg a kormányzó, valójában képviselője, leggyakrabban a vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy egy államtitkár jelenlétében került sor. Igen fontos egyetemi eseménynek számított, mely a jelölt kiválósága mellett egyetem oktatóinak utánpótlás-nevelő munkáját is minősítette: „Az egyetemek történetében mindig piros betűs esemény volt a király, illetve a kormányzó gyűrűjével való avatás. – tudósított Hajdu Anna Helga avatásáról a...

2013-ban indult a Pécsi Tudományegyetem ÉN is PÉCSETT diplomáztam elnevezésű projektje, melyben számos közismert személyiséget, egykori pécsi diplomást kértek arra, hogy idézzék fel egyetemi tanulmányaikkal és Péccsel kapcsolatos emlékeiket. A projekt alapötletéből kiindulva Anno ÉN is PÉCSETT… című sorozatunkban az egyetem régi oktatóinak, illetve híres vagy kevésbé ismert egykori hallgatóinak egyetemi pályafutásukra vonatkozó visszaemlékezéseit gyűjtjük és mutatjuk be.

*

1985 júliusában a Népszava interjút közölt a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara Irodalomtudományi Tanszékének oktatóival, többek között Bécsy Tamás tanszékvezetővel, az egységes egyetemi tanárképzési kísérlet egyik kulcsfigurájával. Bécsy elsősorban a tanárképzési kísérlet elmúlt két évének tapasztalatairól, illetve a tanszék konkrét munkájáról és mindennapjairól számolt be. Az interjú készítője a beszélgetés végén a következő kérdést tette fel: „[V]an-e a pécsi egyetem irodalom tanszékének akkora elismertsége, rangja, mint a háború előtti, Erzsébet Tudományegyetem Thienemann-féle tanszékének volt?”[1] E kérdés arra buzdította az Erzsébet Tudományegyetem (ETE) Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának egykori hallgatóját, Kozma Antalt, hogy felelevenítse egyetemi emlékeit.

Kozma Antal 1944-ben

Az Anno ÉN is PÉCSETT… sorozatunk első részében Kozma Antal 1985 júliusában, a Magyar Nemzetben közölt cikke,...

1925-ben az Erzsébet Tudományegyetem (ETE) – az orvosi kar kezdeményezésére – elhatározta, hogy úgy fejezi ki háláját az egyetem fennmaradásában és pécsi elhelyezésében kulcsszerepet játszó személyeknek, hogy mellszobrot készíttet számukra, amit az egyetem dísztermében helyez el. Az ötlet és a szobrok átadása azonban kisebb vihart kavart, mivel – szoboravatásoknál meglehetősen szokatlan módon – a kitüntetett Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, Tóth Lajos államtitkár, Korb Flóris építész és Pekár Mihály orvoskari dékán jelen voltak saját szobraik felavatásán.

1925. május 27-én különleges ünnepségre gyűltek össze a meghívottak a pécsi egyetem dísztermében: az egyetem tanácsa – a bölcsészkar kezdeményezésére – tiszteletbeli doktorává avatta gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert. A díszoklevél átadása után az ünnepélyes közgyűlés programja szerint „Az egyetem fennmaradása és pécsi elhelyezése körül felejthetetlen érdemeket szerzett kiváló férfiak mellszobrának leleplezése” következett. A négy szobor elkészítését az orvosi kar kezdeményezte (ez a kiválasztottak körén is látszott): szobrot kapott Klebelsberg, dr. Tóth Lajos vallás- és közoktatásügyi államtitkár, Korb Flóris műegyetemi nyilvános rendes tanár, műépítész és Pekár Mihály, orvoskari dékán. Az első három szobrot – ahogy az ünnepi közgyűlés jegyzőkönyve fogalmazott – „az orvostudományi kar professzorai készíttették és ajánlották fel az egyetemi Tanácsnak elhelyezésre” (ezeket Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette), míg Pekárét „a kartársi szeretet emelte”....

Rendkívül érdekes - a Zempléni Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, valamint a Damjanich János Múzeum régi, főként második világháború előtti képeslapjait tartalmazó - gyűjtemény vált elérhetővé nemrégiben az interneten.

Az Arcanum által gondozott gyűjtemény folyamatosan bővül, jelenleg 300.000 képeslapot tartalmaz, melyekből közel 200.000 már térkép segítségével is kereshető, akár utcákra szűkítve. Az adatbázis érdekessége, hogy a képeslapoknak nemcsak a "képes" oldalát digitalizálták, hanem minden esetben a lap hátoldalán található üzenetek, jókívánságok is olvashatók. A böngészés értékes szórakozást kínál az érdeklődőknek, de komoly segítséget is nyújt a kutatóknak, akik eddig többnyire csak hosszas kereséssel bukkantak - a különböző hirdetési oldalakon felbukkanó, vízjelekkel ellátott, változó képminőségű - képeslapokra.

A gyűjteményből az alábbiakban az Erzsébet Tudományegyetemet ábrázoló képeslapokból szemezgetünk. Az adatbázis több mint 2.500 pécsi vonatkozású képeslappal rendelkezik, a 19-20. század fordulójától egészen 1989-ig, ebből több mint 60 egyetemi épületet, klinikát vagy kollégiumot ábrázol.

A képeslapok nagy részén az egyetem központi épülete, illetve a jogi kar látható.

Az ETE központi épülete - ifj. Richter Aladár aquarellje (a postázás éve ismeretlen,...