Pécsi Tudományegyetem

Egyetemi Levéltár

 

 

Levéltári blog

Anno ÉN is PÉCSETT... 1. Kozma Antal, bölcsészhallgató

2014. július 29.

2013-ban indult a Pécsi Tudományegyetem ÉN is PÉCSETT diplomáztam elnevezésű projektje, melyben számos közismert személyiséget, egykori pécsi diplomást kértek arra, hogy idézzék fel egyetemi tanulmányaikkal és Péccsel kapcsolatos emlékeiket. A projekt alapötletéből kiindulva Anno ÉN is PÉCSETT… című sorozatunkban az egyetem régi oktatóinak, illetve híres vagy kevésbé ismert egykori hallgatóinak egyetemi pályafutásukra vonatkozó visszaemlékezéseit gyűjtjük és mutatjuk be.

*

1985 júliusában a Népszava interjút közölt a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara Irodalomtudományi Tanszékének oktatóival, többek között Bécsy Tamás tanszékvezetővel, az egységes egyetemi tanárképzési kísérlet egyik kulcsfigurájával. Bécsy elsősorban a tanárképzési kísérlet elmúlt két évének tapasztalatairól, illetve a tanszék konkrét munkájáról és mindennapjairól számolt be. Az interjú készítője a beszélgetés végén a következő kérdést tette fel: „[V]an-e a pécsi egyetem irodalom tanszékének akkora elismertsége, rangja, mint a háború előtti, Erzsébet Tudományegyetem Thienemann-féle tanszékének volt?[1] E kérdés arra buzdította az Erzsébet Tudományegyetem (ETE) Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának egykori hallgatóját, Kozma Antalt, hogy felelevenítse egyetemi emlékeit.

 

Kozma Antal 1944-ben

 

Az Anno ÉN is PÉCSETT… sorozatunk első részében Kozma Antal 1985 júliusában, a Magyar Nemzetben közölt cikke,...

Tovább a teljes cikkre

Tanévzárók az Erzsébet Tudományegyetemen

2014. június 24.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) idén június 19-én tartotta a 2013/2014-es tanév Tanévzáró Ünnepi Szenátusi Ülését a Halasy-Nagy József aulában. Az ünnepség legfontosabb programpontjai – a rektori köszöntőt követően – a professzor emeritus, a címzetes tanári és docensi címek adományozása; valamint a habilitált doktori és doktori oklevelek átadása voltak. (Az Ünnepi Szenátusi Ülésről készült beszámoló és videó megtekinthető itt.) A két világháború közötti doktoravatásokra külön ünnepségen került sor, így a tudományegyetemek tanévzáró rendezvényeinek időpontja és programja némileg különbözött a maitól.

 

Meghívó az Erzsébet Tudományegyetem (ETE) 1930. május 25-i tanévzáró ünnepélyes közgyűlésére (PTE EL VIII. 101. b. 35. d. 2093-1929/30.)

 

Az időpont

A tanévzáró ünnepélyt a budapesti Pázmány Péter és a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az alapítási évfordulón, azaz május 13-án, illetve május 29-én tartották, a debreceni Tisza István Tudományegyetemen erre valamivel később, – az alapítás évfordulójától függetlenül – a második félévi szorgalmi időszak végén, nagyjából június 8. körül került sor.[1]

 

Meghívó a szegedi Ferenc József Tudományegyetem 1931. május 29-i tanévzáró ünnepélyére (PTE EL VIII. 101. b. 40. d...

Tovább a teljes cikkre

Prinz Gyula és a „négy szobor”

2014. június 02.

1925-ben az Erzsébet Tudományegyetem (ETE) – az orvosi kar kezdeményezésére – elhatározta, hogy úgy fejezi ki háláját az egyetem fennmaradásában és pécsi elhelyezésében kulcsszerepet játszó személyeknek, hogy mellszobrot készíttet számukra, amit az egyetem dísztermében helyez el. Az ötlet és a szobrok átadása azonban kisebb vihart kavart, mivel – szoboravatásoknál meglehetősen szokatlan módon – a kitüntetett Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, Tóth Lajos államtitkár, Korb Flóris építész és Pekár Mihály orvoskari dékán jelen voltak saját szobraik felavatásán.

 

 

 

1925. május 27-én különleges ünnepségre gyűltek össze a meghívottak a pécsi egyetem dísztermében: az egyetem tanácsa – a bölcsészkar kezdeményezésére – tiszteletbeli doktorává avatta gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert. A díszoklevél átadása után az ünnepélyes közgyűlés programja szerint „Az egyetem fennmaradása és pécsi elhelyezése körül felejthetetlen érdemeket szerzett kiváló férfiak mellszobrának leleplezése” következett. A négy szobor elkészítését az orvosi kar kezdeményezte (ez a kiválasztottak körén is látszott): szobrot kapott Klebelsberg, dr. Tóth Lajos vallás- és közoktatásügyi államtitkár, Korb Flóris műegyetemi nyilvános rendes tanár, műépítész és Pekár Mihály, orvoskari dékán. Az első három szobrot – ahogy az ünnepi közgyűlés jegyzőkönyve fogalmazott – „az orvostudományi kar professzorai készíttették és ajánlották fel az egyetemi Tanácsnak elhelyezésre” (ezeket Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette), míg Pekárét „a kartársi szeretet emelte”....

Tovább a teljes cikkre

Az egyetem alapításának története - kézirat

2014. május 08.

Az Egyetemi Levéltárban őrzött anyagokat böngészve számos érdekességre is lehet lelni. Ilyen például Dr. Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története című művének kockás füzetlepokra írt kézirata.

A szerző 1918-tól a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen tanított történelmet nyilvános rendes tanári státuszban, az 1920/21-es tanévben rektori, 1921/22-es tanévben prorektori teendőket is ellátott. Munkássága elismeréséül 1925-ben (az immár pécsi) Erzsébet Tudományegyetem címzetes nyilvános rendes tanári címmel tüntette ki. A történész az átköltözés során az egyetem alapítására vonatkozó iratok elkallódása miatt tartotta szükségesnek az intézmény történetéről szóló munkája megírását. A könyvet a Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT. jelentette meg Pécsett, 1933-ban.

 

Az Erzsébet Tudományegyetem régi képeslapokon

2014. április 29.

Rendkívül érdekes - a Zempléni Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, valamint a Damjanich János Múzeum régi, főként második világháború előtti képeslapjait tartalmazó - gyűjtemény vált elérhetővé nemrégiben az interneten.

Az Arcanum által gondozott gyűjtemény folyamatosan bővül, jelenleg 300.000 képeslapot tartalmaz, melyekből közel 200.000 már térkép segítségével is kereshető, akár utcákra szűkítve. Az adatbázis érdekessége, hogy a képeslapoknak nemcsak a "képes" oldalát digitalizálták, hanem minden esetben a lap hátoldalán található üzenetek, jókívánságok is olvashatók. A böngészés értékes szórakozást kínál az érdeklődőknek, de komoly segítséget is nyújt a kutatóknak, akik eddig többnyire csak hosszas kereséssel bukkantak - a különböző hirdetési oldalakon felbukkanó, vízjelekkel ellátott, változó képminőségű - képeslapokra.

A gyűjteményből az alábbiakban az Erzsébet Tudományegyetemet ábrázoló képeslapokból szemezgetünk. Az adatbázis több mint 2.500 pécsi vonatkozású képeslappal rendelkezik, a 19-20. század fordulójától egészen 1989-ig, ebből több mint 60 egyetemi épületet, klinikát vagy kollégiumot ábrázol.

A képeslapok nagy részén az egyetem központi épülete, illetve a jogi kar látható.

 

Az ETE központi épülete - ifj. Richter Aladár aquarellje (a postázás éve ismeretlen,...

Tovább a teljes cikkre

Egyetemi bolondságok

2014. április 01.

Nem áprilisi tréfa, a képen valóban a Pécsi Pedagógiai Főiskola DISZ-vezetőségének 1955/56. I. félévi munkaterve olvasható. 

 

96 éve alakult meg az ETE bölcsészkara

2014. március 17.

96 éve, 1918. március 17-én alakult meg tíz taggal az Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv és Történettudományi Kara Pozsonyban, a jogi kar Káptalan utcai épületében.

Első dékánjává Kornis Gyulát, prodékánná Zolnai Gyulát választották. A bölcsészkari tanárok hivatalos kinevezése pár nappal korábban, március 10-én történt. A már 1914. augusztus 26-án kinevezett Hodinka Antal és Kornis Gyula professzorok mellett a kar tanárai lettek: Zolnai Gyula, a magyar és összehasonlító finnugor nyelvészet; Gyomlay Gyula, a klasszika filológia; Vári Rezső, a klasszika filológia; Császár Elemér, a magyar irodalomtörténet; Prinz Gyula, a földrajz; Lukinich Imre, az egyetemes történelem; Weszely Ödön, a pedagógia nyilvános rendes tanára; valamint Thienemann Tivadar, a német nyelv és irodalom nyilvános rendkívüli és a francia nyelv és irodalom megbízott tanára.

A képen a jogi kar egykori Káptalan utcai épülete (Pozsony) látható ma. (Kép: Lovisek Júlia.)

Kornis Gyula: A bölcsészeti kar jelentősége a tudományegyetemen (részlet)

2014. február 16.

Kornis Gyula: A bölcsészeti kar jelentősége a tudományegyetemen

(részlet)

"A philosophiai tanulmányok nemcsak kritikaivá teszik a tanulmányozót, előítéletmentes gondolkodáshoz szoktatják, hanem lehetővé teszik a küzdő világnézetek különböző álláspontjának türelmes megértését s így megmentenek a szellemi demagógiától. Ebben a toleranciára való nevelésben, mely a tudományosan igazolt, elveken nyugvó s nem alkalomszerű élet- és világfölfogásból sarjadzik, kereshető a philosophia egyetemi tanulmányozásának egyik legfőbb kultúrpolitikai jelentősége. A philosophiai szellem a világ tágabb, egyetemesebb látását jelenti, épen ezért forrása a toleranciának, a mások becsületes igazságkeresése tiszteletének a saját meggyőződés bármily erős heve mellett; forrása a benső, lelki viselkedés azon biztos nyugalmának, mely az objektivitás szellemi alkatát oly előnyösen jellemzi."

(A szerző fölolvasta a pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karának megnyitása alkalmából 1918. évi március hó 17-én tartott egyetemi közgyűlésen.)

Szívügyek az egyetemen (1955 és 1980)

2014. február 14.

A képen olvasható (szerkesztett) iratrészlet a Pécsi Pedagógiai Főiskola Tanulmányi Osztályának 1955. január 19-i, félévi jelentéséből származik.

 

 

A szerelem - sötét verem (1980)

1980-ban a pécsi felsőoktatási intézmények lapja, az Universitas két részes cikksorozatot közölt A szerelem – sötét verem. Főiskolások partnerkapcsolatai címmel, az első részt éppen a február 14-i számban. Ebből a cikkből idézünk fel részleteket:

Aranyélet - aranyszabadság, hallani únos-untalan, ha valahol főiskolásokról, egyetemistákról kerül elő a szó. Sokak számára egy felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának lenni valamiféle ideális állapot. A kapun túlról többnyire csak a szép, a jó látszik, s ez felnagyítva, eltúlozva hamis kép kialakulásához vezet. Mert való igaz, hogy a friss diplomások 90%-a vallja: élete legszebb időszaka volt az adott iskolában töltött 3-4, avagy 5 év, - de ennek az időszaknak is megvoltak a maga problémái, nehézségei. Közelebb kell menni ahhoz a kapuhoz, belülről kell megnézni egy kicsit, ha reálisabb képet akarunk alkotni magunknak. [...]

S van egy területe ennek a világnak, ami a kívülállók számára talán a legirigyeltebb: ezek a partnerkapcsolatok. S pont az e téren mutatkozó problémák mutatják meg a kialakult és a valós kép közötti különbséget. Mert itt nem olyan egyszerű két fiatalnak viszonyt létesíteni. Hiszen az időegyeztetési nehézségektől kezdve (kevés a szabadidő), a kollégiumi és albérleti...

Tovább a teljes cikkre

140 éve született Reuter Camillo

2014. február 11.

140 éve született Resicabányán Reuter Camillo, az elmekórtan professzora, egyetemi tanár. 1901-ben kapott orvosi diplomát Budapesten, majd az egyetem elme- és idegklinikáján lett tanársegéd. A világháború idején a zágrábi helyőrségi kórházparancsnokaként dolgozott. 1917-ben az elme- és idegkórtan tárgykörből szerzett magántanári képesítést Budapesten. 1918-tól az ETE orvosi karán oktatott. A pécsi Ideg- és Elmeklinika alapító igazgatója (1924-1946). Az 1925/26., 1926/27., 1927/28., valamint az 1943/44. tanévben is betöltötte az orvosi kar dékáni tisztét. 
Orvosi, oktatói munkája mellett ismert természetbarát, növény-, könyv- és ex libris-gyűjtő volt, de gyűjtötte pszichiátriai ápoltak művészeti alkotásait is. A két világháború között mintegy 2000 – főként mániás depresszióban vagy skizofréniában szenvedő betegtől származó – rajzot és festményt gyűjtött, rendszerezett és látott el kórtörténeti leírással. (A gyűjtemény tudományos feldolgozását az ötvenes években Jakab Irén végezte el, monográfiáját 1956-ban francia és német nyelven is publikálta, mely az első lépcsőként szolgált hazai művészetterápia gyakorlati bevezetéséhez.) Reuter 1945-ben vonult nyugdíjba, ekkor több száz tudományos kötetet adományozott az Ideg- és Elmeklinika könyvtárának.
1954. december 5-én, Pécsett hunyt el.

A képen látható festmény Gábor Jenő műve.

Oldalak

You shall not pass!