Pécsi Tudományegyetem

Egyetemi Levéltár

 

 

Levéltári blog

100 éve született Weöres Sándor

2013. június 23.

100 éve született az egyik legnagyobb magyar költő, Weöres Sándor, az Erzsébet Tudományegyetem volt hallgatója.

 

Az 1912: XXXVI. sz. törvény

2013. június 05.

"1. § Debreczenben és Pozsonyban, fokozatos fejlesztés mellett, tanszabadsággal felruházott magyar királyi tudományegyetem állíttatik fel."


1912-ben ezen a napon fogadta el a képviselőház a debreceni és pozsonyi egyetem felállításáról szóló törvényjavaslatot, melyet június 12-én a főrendiház pénzügyi és jogügyi bizottsága, június 17-én pedig a főrendiház is ellenvetés nélkül elfogadott. A javaslat a július 7-i szentesítés után, 1912. évi XXXVI. törvénycikként került az Országos Törvénytárba.

Az 1912: XXXVI. sz. törvény teljes szövege.

69 éve született Tóth István (1944-2006)

2013. május 15.

1944-ben ezen a napon született Pápán Tóth István ókor- és vallástörténész, iskolateremtő egyetemi oktató. 
Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem szakos tanári diplomát és ókori történelemből külön szakképesítést. 1977-ben summa cum laude eredménnyel tett bölcsész-doktori vizsgát az ELTE-n. 1983-ban került a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre adjunktusként, s odakerülésekor megszervezte az Ókortörténeti Tanszéket, melynek kilenc évig tanszékvezetője is volt. Alapító tagja volt a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának. Egyetemi tanári munkásságát kollégái, tanítványai így jellemezték: „Jó humorú, széles látókörű, kitűnő előadó volt, óráit tömegek látogatták; sok humán és természettudományos területre kiterjedő ismeretével a hallgatók százait nyűgözte le az óráin és az általa vezetett tanulmányi kirándulásokon egyaránt.”
Kutatási területe a római császárkor társadalomtörténete, Pannonia és Dacia provinciák története, római vallástörténet, különös tekintettel a keleti misztérium kultuszokra, valamint az epigráfia volt. Mintegy 130 szakmai tárgyú publikációja jelent meg, magyar, német, angol, francia és olasz nyelven.
1997-ben a történettudományok (régészet) kandidátusa lett, „Pannoniai vallástörténet” c. nagydoktori disszertációját 2005. június 28-án védte meg, decemberben ítélték meg számára a tudományok doktora címet.
Dr. Tóth István 1970-ben kért engedélyt a hatóságoktól, hogy a vasfüggöny által elzárt területre lépve meglátogathassa a Mithras-szentélyt, melyet nagyon lepusztult állapotban talált, s szorgalmazta helyreállítását. A határátkelő megnyitása után kezdődött meg a szentély feltárása és felújítása. 2006. augusztus 10-én, dr. Tóth István halálakor kidőlt a Mithras-...

Tovább a teljes cikkre

Az 'Erzsébet' név elhagyása (1947)

2013. május 13.

1947-ben ezen a napon tárgyalta az ETE jogi kari tanácsa azt az április 17-i minisztériumi utasítást, mely szerint az egyetem nevében a ’tudományegyetem’ megnevezés mellett csak a székhelyre történhet utalás, azaz törölni kell az 'Erzsébet'-et.

 

 

A kari tanácsnak bemutatott előterjesztésében Csekey István, az Alkotmányjogi Tanszék vezetője az elnevezés megtartása érdekében korábbi törvényi szabályozásokra, valamint arra hivatkozott, hogy az „Erzsébet” elnevezés „gyökerei a demokrácia eszméjéből fakadtak”, ugyanis „a mi egyetemünk nevének kezdeményezője maga a nép volt, Pozsony város közössége” – utalt a Kumlik Emil-féle javaslatra, amely alapján Pozsony város közgyűlése 1912-ben az ’Erzsébet’ mellett döntött.
Az orvosi kar az 'Erzsébet' nevet 1947 áprilisától, a jogi kar júniustól nem használta tanácsülési jegyzőkönyveiben, az egyetemet a kis betűvel írt „pécsi” jelzővel jelölték, június 20. után pedig a Pécsi Tudományegyetem nevet használták. 1947 őszén az Egyetemi Tanács kérte a minisztertől a név megtartásának engedélyezését, Ortutay azonban nem kívánt változtatni korábbi utasításán.

A Pedagógusjelöltek I. Országos Találkozója (1972)

2013. május 10.

„Fúvószenével, zászlóerdővel, fiatalok és úttörők felvonulásával” kezdődött 1972. május 10-én, szerdán reggel a Pedagógusjelöltek I. Országos Találkozója Pécsett. A Széchenyi téren közel háromezer pedagógusjelölt és oktató gyűlt össze a látványos megnyitóra: „A tér két oldalán felsorakozott a pécsi honvéd helyőrség fúvószenekara, valamint a gyárvárosi úttörőzenekar, jellegzetes, sárga anorákba öltözött aprómuzsikusaival. Hat harsona jelezte az ünnepség kezdetét.” Az ünnepélyes megnyitó után a felvonulás résztvevői zárt oszlopokban az ifjúsági nagygyűlés színhelyére, a POTE aulája felé vonultak. Az aulában Gosztonyi János művelődésügyi miniszter tartott beszédet, melyben utalt a találkozó létrehozásának okaira is: „hazánk pedagógusképző intézményeiben összesen 7855 hallgató tanul, kívánatos tehát, hogy jobban észrevegye őket az ország, jobban felfigyeljenek tudományos, kulturális és sporteredményeikre. Szükség van arra is, ahogy a pedagógusképző intézmények hallgatói érezzék, sokan vannak, hogy együvé tartoznak, mert mindez a pályájuk iránti szeretetet, elkötelezettséget erősíti.”

A nagygyűlés után a Pécsi Tanárképző Főiskolán folytatódtak a kétnapos találkozó rendezvényei: matematikai verseny, spartakiád, 155 hallgató háromszáz alkotásából nyílt képzőművészeti kiállítás, szemléltetőeszköz-kiállítás, valamint Országos Szakmai Konferencia zajlott 12 szekcióban, ahol a főiskolák,...

Tovább a teljes cikkre

97 éve született Wéber Mihály

2013. május 07.

1916. május 7-én született a Pécsi Pedagógiai Főiskola Állattani Tanszékének alapítója dr. Wéber Mihály. 
Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, majd tanársegédként dolgozott. 1949-ben dr. Uherkovich Gábor hívta Pécsre az állattani tárgyak oktatására. 1950-ben vezetésével alakult meg a főiskola Állattani Tanszéke. 1956-57-ben a Főiskola igazgatói teendőit is ellátta. 26 éves tanszékvezetői pályafutása után 1976-ban ment nyugdíjba.
2000-ben halt meg, a PTE TTK Biológia Intézete így emlékezett rá:

„Dr. Wéber Mihályt tanítványai kiválóan felkészült, a tudományt és a tanítványait egyaránt tisztelő, higgadt, következetes, mindig segítőkész és jószándékú oktatóként ismerték. Rengeteget tett az új tanszék felszerelésének fejlesztéséért. A demonstrációs anyagok készítésében közvetlenül is részt vett, ebben kiváló rajzkészségére is támaszkodhatott. A társfőiskolák oktatóival együttesen alkotta meg a képzési tervet és néhány év alatt kiadták a teljes állattani tananyagot átfogó, összesen 1600 oldal terjedelmű kétkötetes állattani tankönyvet.

(…)
Több mint két évtizeden át ezek az alapvető tankönyvek szolgálták a tanárjelöltek ismereteinek gyarapítását és szemléletének fejlesztését.
(…)

Tanszékvezetői egyéniségéből sugárzott az ember és a tudomány fenntartás nélküli tisztelete és a személyiségéből fakadó humanizmus. A tanszéken nyugodt alkotó légkört teremtett. A kezdő tanársegédeket is teljes bizalommal, autonóm, egyenrangú munkatársként kezelte. Saját ambícióit is háttérbe szorítva biztosította a fiatalok tudományos fejlődését és előmenetelét. 26 éves...

Tovább a teljes cikkre

A Szent Mór Kollégium alapkőletétele (1928)

2013. április 22.

1928-ban ezen a napon zajlott az Erzsébet Tudományegyetem Szent Mór Kollégiumának (Maurinum) alapkő-letételi ünnepsége. Vasváry Ferenc rektor az ünnepségről így számolt be pár nappal később az Egyetemi Tanácsnak: 
Alapkőletételi ünnepség"Az ünnep d.u. 5 órakor folytatódott a Maurinum telkén, ahol lélekemelő formaságok és egyházi szertartás között történt meg a Collegium alapkövének letétele. (...) Az egyetemi Tanácsnak, a pécsi és csanádi megyéspüspöknek és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úrnak megérkezése után a ciszterci rendi Nagy Lajos reálgimnázium zenekara eljátszotta a Himnuszt, mire a Miniszter Úr Őnagysága alkalmai beszédet mondott s utána dr. Vargha Damján ny. r. tanár felolvasta az alapkő-okiratot, nemkülönben az ünnepélyről távolmaradásukat kimentő előkelőségek és hatóságok táviratait, majd pedig Virág Ferenc pécsi megyéspüspök megáldotta s elhelyezte a Maurinum alapkövét és ünnepi beszédet mondott. Erre következett a hatóságok képviselőinek és a Maurinum alapítóinak kalapácsütése s Kósa Lajos bölcsészhallgató alkalmi költeményének elszavalásával és a Pius-intézeti zenekar által a Szózat előadásával az ünnepély véget ért."

Az ünnepségről készült teljes beszámoló:

 

A „Szent Mór Pécsi Püspökről Elnevezett Királyi Katholikus Tanárképző-Intézet és Collegium” alapkövének letételével kapcsolatos ünnepségek

Forrás: PTE Egyetemi Levéltár VIII. 101. a ETE Rektori Hivatal, az ETE Tanácsának ülésjegyzőkönyvei: 1928. április 25-i, VIII. rendes ülés jegyzőkönyve

Az alapkőletételi ünnepélyre - örömmel állapítja meg elnök [...

Tovább a teljes cikkre

Április 11. a Magyar Költészet Napja

2013. április 11.

Április 11. a Magyar Költészet Napja. Ebből az alkalomból egy, a Pécsi Tanárképző Főiskolán született „költeményt” mutatunk be. 
A pedagógia szakot a hetvenes évek elején indították el a főiskolán, a pedagógia szakos hallgatók első szakestjüket 1974 őszén szervezték. A hallgatók elmondása szerint szakest egyik „fénypontja” a „Pedagógiások indulójá”-nak elszavalása volt, ebből idézünk:

BEVÁLUNK

Van egy új szakhisztéria,
A neve pedagógia
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

/Három/ éve indult a szak
A könyveket most írják csak
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Kísérleti nyulak vagyunk
Ezért göröngyös az utunk.
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Matek tanszék megkérdezte
Reál, humán hogy fér össze
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Lógós csak ez kérem szépen
Mondják az orosz tanszéken
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Dirik leszünk vagy nevelők,
Avagy úttörővezetők
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Egy fiúnk volt első évben
jó aktmodell lett belőle.
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Van sok tantárgy fölösleges
Ebből adják a gyakjegyet.
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Művészet és testnevelés
Technika és szépéneklés
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Éneket is tanulunk mi
Ebből rúgnak minket majd ki
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Gyerekekre fáj a fogunk
Közelükbe alig jutunk
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Hospitálás, jaj de minek!
Csak vizsgára kell a füzet.
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.
(…)
BEVÁLUNK, BEVÁLUNK, MOST MÁR BIZTOS BEVÁLUNK!

Április 4. ünneppé nyilvánítása

2013. április 04.

1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendelete nyilvánította április negyedikét, mint azt a napot, amelyen az utolsó német katona is elhagyta az országot, a felszabadulás ünnepévé. (Utóbbi kutatások ezt április 13-ra datálják.) E nap eseményeinek megítélése azt ezt követő évek társadalmi-politikai változásait alátámasztó tartalmakkal telítődött, így az 1950. április 2-án kiadott 10. sz. törvényerejű rendelet értelmében április 4. „Magyarország legnagyobb nemzeti ünnepe, a magyar felszabadulás, a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság napja” lett, mely a németek kiűzése mellett megteremtette a lehetőséget „a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megvalósítására, a népi demokratikus államhatalom kiharcolására, a szocializmus építésére”. Ebben az évben április 4. megünneplése összefonódott az MDP 1950. januári határozatában meghirdetett „önkéntes” munkafelajánlásokkal és munkaversenyekkel.

 

A Pécsi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi Karán, az 1950. március 30-án tartott kari ülésen több oldalon keresztül ismertették a Kar professzorainak, segédtanszemélyzetének és dolgozóinak az ünnep alkalmából tett felajánlásait. A professzorok összesen tizenegy, a demonstrátorok és könyvtárkezelők hat, a dékáni hivatal szintén hat különböző felajánlást tett. (E felajánlásokból részletek olvashatók itt).
A Dékáni Hivatal dolgozói március 30-án – egyik felajánlásuknak megfelelően – a fotón látható versenykihívást küldték a Rektori Hivatalnak, az orvosi kar Dékáni Hivatalának és Tanulmányi Osztályának, valamint a Gazdasági Hivatalnak. Utóbbi kivételével minden...

Tovább a teljes cikkre

100 éve született Kelle Sándor

2013. március 25.

„Életünk ritmusa a természet, az ember és a társadalom mozgásrendjébe ágyazódik: tavasz-nyár-ősz-tél, társkeresés és a munka törvényében élünk. Benne érzem magam ebben a világban. (…) Bár az Alföldről jöttem, mégis a Dunántúl tart fogva, dombjaiba vésett barázdáiból tüzes bor terem, a fái ízes gyümölccsel kínálnak, házaikban életrevaló ember és elhatározás születik. Vize pihentet és játékossá tesz.” 

[Kelle Sándor, idézi: Pandur József: In memoriam Kelle Sándor (1913-2003). Pécsi Szemle 2003. tél, 136-137.]

 

1913-ban ezen a napon született Jánoshalmán Kelle Sándor, festő. 1946-ban költözött Pécsre, 1959 és 1975 között rajzolást, festést, művészeti anatómiát tanított a Pécsi Tanárképző Főiskolán. 
2003. november 22-én halt meg, munkatársa és barátja Pandur József így emlékezett meg róla: „Vidám, kedves, eleven ember volt, aki segítette a mellette levőket, tanárt és tanítványt egyaránt. A hosszantartó értekezleteket szelíd humorral könnyítette. Élvezetesek voltak az évente sorra kerülő közös tanulmányutak. Budapestre, Szentendrére, Esztergomba együtt kalauzoltuk a hallgatókat. Rendkívül hasznos szakmai utak voltak ezek a kirándulások. Ellátogattunk a testvértanszékekre, ahol ha szót kért, mindig a szakmai tisztességről, a tanári munka felelősségéről beszélt. (…) A főiskolán tanított művészettörténetet is (…) de a rajzolás, a festés oktatásakor volt elemében. Tanár volt Ő a javából, festőtanár, aki igényes, színvonalas munkát követelt meg. Gyakran ült le tanítványai mellé, nemcsak korrigálni, velük együtt rajzolni is. Mindig volt nála egy zsebben hordozható ki jegyzetfüzet,...

Tovább a teljes cikkre

Oldalak

You shall not pass!