Pécsi Tudományegyetem

Egyetemi Levéltár

 

 

Levéltári blog

Az Universitas 1988-as, ünnepi címlapja

2013. március 15.

A pécsi felsőoktatási intézmények lapja, az Universitas 1988. március 10-i számának címlapja:

 

A Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiuma elnyeri a Kiváló Kollégium címet (1974)

2013. március 14.

1974-ben, az Eötvös Kollégium után az országban másodikként (a pedagógusképző intézmények között elsőként) nyerte el a Pécsi Tanárképző Főiskola Kollégiuma a Kiváló kollégium címet. A miniszteri oklevél átadására 1974. március 14-én, a főiskola dísztermében megtartott ünnepségen került sor. 

Pár nappal később a Magyar Ifjúság kétoldalas, képes tudósítást és interjúkat közölt a kollégiumról. Gergely János igazgató így jellemezte a kollégiumi munkát:

„Huszonöt esztendős a kollégiumunk. Egyidős a főiskolával. A modern, tizenkét évvel ezelőtt készült ’B' épületben 272 fiatal, a régi jezsuita gimnázium helyén levő ’A’ épületben 482 lány és fiú lakik. Nem tagadjuk – miért is tennénk? –, hogy a régi épületben 16-18 ágyas, zsúfolt szobák, ’műemlék’ szekrények, ősöreg mosdók vannak. Mindössze két éve világít a neon és azóta van meleg víz is.

Lesz nekünk néhány év múlva új, hatszáz hallgatót befogadó kollégiumi otthonunk. De ha arra várnánk ölbe tett kézzel, hogy minden körülmény ideális legyen, akkor nem volna itt olyan élet, olyan nyüzsgés, olyan hangulat, mint amilyen most van!
1968-ban lettem igazgató, s rendes, fegyelmezett, szervezett kollégiumi életet örököltem. De bennem éltek régi Eötvös-kollégista emlékeim, tudtam törekvéseikről, felélesztett hagyományaikról, szakkollégiumi rendszerükről, s elhatároztam, hogy – a fiatalok és a tanárok, a főiskolai KISZ és a szaktanszékek segítségével – ’ráterítem’ ezt a mi viszonyainkra. (…)
Az 1971/72-es tanévben még csupán 32 szakkollégistánk volt. Ma már 61-en vannak. Heti két órában elmélyülten foglalkoznak egy-két választott szaktárgyukkal, s a másik két órát nyelvtanulásra...

Tovább a teljes cikkre

78 éve halt meg Weszely Ödön

2013. március 06.

1935. március 6-án halt meg Weszely Ödön, az ETE Pedagógiai Intézetének igazgatója, a Középiskolai Tanárképző Intézet elnöke. A fotó, melyen Weszely tanítványai és munkatársai körében látható, 1935-ben készül Pécsett, egy gyermektanulmányi kísérlet alkalmával.

Weszely egyetemi munkásságáról így emlékezett meg a bölcsészkar tanácsa 1935. március 27-én:
"Dr. Weszely Ödön 17 éven át, a jelen tanfélév elejéig működött egyetemünk bölcsészettudományi karán, mint a pedagógia nyilvános rendes tanára. Pozsonyban, majd a cseh megszállás után Budapesten és végül Pécsett folytatta tudományos és tanári működését. Munkás életéből 11 esztendőt Pécsett töltött el s ez alatt az idő alatt intézetét hazánk egyik legmodernebb, kísérleti eszközökkel jól felszerelt pedagógiai intézetévé fejlesztette.
Nevét kiváló felkészültsége, tudományos és irodalmi munkássága a nevelésügy terén közismertté tette. Sokoldalú képzettsége folytán több magyar és külföldi tudományos egyesületnek vezető tagja volt.”

(A kép forrása:http://mek.oszk.hu/01900/01934/html/weszel20.htm)

A Korzó Kávéház reggeli-felajánlása (1924)

2013. február 27.

 

1924. február 6-án a pécsi Korzó Kávéház tulajdonosa levélben tudatta az Erzsébet Tudományegyetem rektorával, Nagy Józseffel hogy az ETE két szegénysorsú hallgatója számára ingyenes reggelit biztosít. Először két joghallgató részesült az ingyen reggeliben, majd miután a női kollégium hallgatói is jelezték igényüket, a rektor úgy döntött, hogy márciustól hetenként felváltva 2-2 hallgatónő reggelizhet a Korzóban.
A felajánlásról 1924. február 27-én számolt be a rektor az Egyetemi Tanács tagjainak.

151 éve született Falcsik Dezső

2013. február 13.

1862. február 13-án, Törökszentmiklóson született Falcsik Dezső, az Erzsébet Tudományegyetem első rektora. Budapesten szerzett államtudományi, majd jogtudományi doktori oklevelet. Több évi joggyakorlat után 1893-tól az egri érseki joglíceumban, majd 1900-tól a pozsonyi jogakadémián tanított. 1914. augusztus 26-án az ETE egyetemi rendes nyilvános tanára lett, s a rektori jogú dékáni teendőket is ellátta. Pozsonyban polgári jogot, 1922-től Pécsett a közigazgatási és pénzügyi jogot oktatott. 1922/23-as tanévben a jogi kar dékáni tisztét töltötte be. 1924. november 5-én hunyt el Pécsett.

Részlet Falcsik Dezső az első egyetemi tanévet megnyitó beszédéből: 
„Az 1912. évi 36. tcz., mely két tudományegyetem egyidejű felállításának elrendelésével kimagasló kultúrmozzanatot alkotna nagy nemzetek életében is, hazánk művelődési történetében korszakot nyit meg. 
Kormányzatunknak pedig dicsőségére fog szolgálni örök időkön át a nemzet jövőjébe vetett szilárd hitről tanúskodó az a bátor elhatározása, mely által – félretéve minden kishitűséget és felülemelkedve az ’inter arma silent Musae’ közfelfogáson – arra a magas álláspontra helyezkedett, hogy a kultúrtevékenység és fejlődés folytonosságának megakadnia még ilyen súlyos, viharos idők forgatagában sem szabad, aminőket a váratlanul kitört nemzetközi bonyodalmak fejünk felett fölidéztek – és az 1912. évi 36. tcz. rendelkezései végrehajtása czéljából úgy a pozsonyi, mint a debreczeni egyetemet az időközben beállott nagy fordulat daczára, a világrengető háború zajában is, felállította.
Emlékezetes, világtörténeti nagy időben valósult tehát meg a történeti múlt és a kultúra jogán egyetemet igénylő ősi koronázó városnak egy szellemileg és...

Tovább a teljes cikkre

Elhunyt Tóth József

2013. február 08.

2013. február 7-én elhunyt dr. Tóth József, Pécs Megyei Jogú Város Díszpolgára, Rector Emeritus, Professor Emeritus, a PTE Természettudományi Kar egykori dékánja, a Földtudományi Doktori Iskola alapítója és hajdani vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pro Universitate Quinqueecclesiensis kitüntetés birtokosa. 
Dr. Tóth József a Janus Pannonius Tudományegyetem utolsó és a Pécsi Tudományegyetem első rektoraként döntő szerepet játszott az integrált PTE létrejöttében. Az integrációval és a JPTE örökségével kapcsolatos gondolatait az 1996-1999. évi évkönyv Beköszöntőjében így fogalmazta meg:

„Városunkban, régiónkban megalakult a 9 karú Pécsi Tudományegyetem, lehetővé téve a szellemi és anyagi erők nagyobb koncentrációját, jobb kihasználását.
Kötetünk az integráció utolsó 3 évéről szól. Arról a Janus Pannonius Tudományegyetemről, melynek oktatói és dolgozói tevékeny részt vállaltak az új, egységes egyetem gondolati és szervezeti modelljének kimunkálásában.
Hegel óta ismerjük a ’megszüntetve megőrzés’ dialektikus kategóriáját. Ebben a 3 évben ez a kettősség hatotta át a JPTE életét.
Megőrizni, és tovább vinni egy megszűnő intézmény közel két évtizedének értékeit nem könnyű feladat. Állandó, szilárd pontokat találni egy mind gyorsabban változó valóságban. Vigyázni azokra a szellemi és emberi értékekre, melyeket sajátunkként viszünk magunkkal egy szükségszerűen létrejövő kapcsolatrendszerbe. Oldani azokat a feszültségeket, szorongásokat, melyekkel változás idején mindenki szembesül.
Önök, akik e kötetet kézbe veszik, a mindennapok és az ünnepek megfogható történéseiről, ismert vagy...

Tovább a teljes cikkre

101 éve lett Erzsébet királyné az egyetem névadója

2013. február 05.

1912. február 5-én fogadta el Pozsony város képviselőtestületi közgyűlése Kumlik Emil városi könyvtáros, későbbi egyetemi könyvtárigazgató indítványát, hogy a létrejövő egyetem Erzsébet királyné nevét viselje.

Részlet az indítványból:

„A létesítendő két állami tudományegyetem egyikének Pozsonyban való felállítását a király Ő Felsége legfelsőbb elhatározásának, az ő rendületlen igazságérzetének és városunk iránt mindenha megnyilvánult atyai szeretetének köszönhetjük. Királyunk szívéhez közel állott és áll mai is felséges urunknak Istenben megboldogult felesége, Erzsébet, a magyarok megdicsőült királynéja, kinek nemzetünk iránt való meleg tetterős rokonérzése viszont a legmélyebb hála és szeretet eltörölhetetlen betűivel vésődött hazánk minden hű fiának szívébe. (…) A magyar nemzetnek elévülhetetlen hálás tiszteletét nem fejezhetjük ki szebben, minthogy az egyik új egyetem nevét az áldott emlékű magyar királyné, Ferencz József királyunk Ő Felsége és nemzetünk közös védőangyala nevével hozzuk örök időkre kapcsolatba. (…) Mondja ki határozatilag a törvényhatósági bizottság, hogy a magyar kir. kormány útján feliratot intéz apostoli királyunk Ő Felségéhez azzal a hódolatteljes kérelemmel: kegyeskedjék megengedni, hogy a létesítendő pozsonyi egyetem örök időkre a ’Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem’ nevet viselhesse.”

A javaslatot a közgyűlés „egyhangú lelkesedéssel” elfogadta, ám a feliratot végül nem a kormány közvetítésével, hanem közvetlenül a királyi kabinetirodán keresztül terjesztették fel az uralkodónak, 1912 márciusának végén. Ferenc József 1912. október 19-én kelt legfelsőbb elhatározással engedélyezte a...

Tovább a teljes cikkre

A Pécsi Pedagógiai Főiskola első tanáravató ünnepélye (1951)

2013. február 04.

1951. február 4-én tartották a Pécsi Pedagógiai Főiskola dísztermében az intézmény első tanáravató ünnepélyét. Bár az 1948-ban megindult képzés tanulmányi ideje három év lett volna, a pedagógushiány miatt a főiskola első végzett hallgatói két és fél után megkapták (két-, három- vagy akár négyszakos) általános iskolai tanári diplomájukat és kinevezésüket.

 



A fotó a Pécsi Tanárképző Főiskola 1976-os tanáravatóján készült, melyet ekkor már a POTE aulájában tartottak. 
(Kép)

Az ETE Tanácsa a joghallgatók elhelyezkedésének támogatásáról (1929)

2013. január 29.

Az ETE egyetemi és kari tanácsülésein a felsőoktatási intézményekben szokásosan felmerülő oktatásirányítási, tanulmányi és gazdasági stb. kérdések mellett több figyelemre méltó vagy az egyetemi mindennapokról árulkodó témát is tárgyaltak. Az ETE Jog- és Államtudományi Kar 1929. január 29-i ülésén a következő előterjesztés is helyet kapott a napirendi pontok között:

„Dr. Krisztics Sándor egy. ny. r. tanár a végzett joghallgatók kiválóbbjainak biztosabb elhelyezkedése céljából az alábbi előterjesztést teszi.
Tekintettel annak a 10-15 kiváló tehetségű fiatal embernek jövőjére kik karunkról évenkint kikerülnek az életbe és akiknek munkaerejét és tehetségét lehetőleg hasznosítani kívánjuk a haza számára, tisztelettel javaslom, hogy elhelyezésük érdekében a kar a maga részéről is tegyen meg mindent. Évenkint kiváló abiturienseinket kérdezzük meg, hogy hol kívánnának elhelyezkedni, s az illető kinevező hatóságoknál a kar teljes tekintélyével támogassa a kérvényezőket. Karunknak a támogató fellépéséről az illetékes tényezőket előre is értesíteni kellene.

A jog- és államtudományi kar a javaslathoz örömmel hozzájárul, s elhatározza, hogy a minisztériumokhoz, s egyéb magasabb fokú intéző és szervező hatóságokhoz a végzett kiváló jogászok elhelyezkedése tárgyában a megfelelő felterjesztést megteszi.”

[Részlet az ETE Jog- és Államtudományi Kar Tanácsának 1929. január 29-én tartott V. rendes üléséről készült jegyzőkönyvből, 8. pont]

Az ETE Orvostudományi Kar, valamint a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar üléseinek napirendi pontjait tartalmazó kötetek 2011 és 2012 folyamán jelentek meg. Utóbbi a Magyar Levéltárosok Egyesülete által alapított az Év Levéltári Kiadványa III. díját nyerte el „Levéltári szakmai kiadványok” kategóriában.

64 éve halt meg Finkey Ferenc

2013. január 23.

1949. január 23-án halt meg Sárospatakon Finkey Ferenc, jogtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1893-tól a sárospataki jogakadémián tanított büntetőjogot és jogbölcseletet, 1912-ben kapott egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezést. Előbb a kolozsvári egyetemen tanított büntetőjogot, majd 1915-ben az Erzsébet Tudományegyetemre hívták, ahol kezdetben rektori hatáskörrel felruházott dékán, majd az 1917/18-as tanév rektora lett. A csehszlovák hatóságokkal való megállapodás alapján a Pozsonyban maradt jogi karon oktatott tovább, ám 1921 őszén kiutasították a városból. Bár szívesen tartott volna a Pécsre áthelyezett egyetemmel, de a zavaros politikai helyzet és a város átmeneti szerb megszállása miatt végül a Szegedre költöztetett Ferenc József Tudományegyetem oktatói meghívását fogadta el. 1923-ig oktatott Szegeden, majd kúrai tanácselnökként és 1940-es nyugdíjba vonulásáig koronaügyészként dolgozott. 

„A teljessé kialakult egyetem legboldogabb idejének azt a csonka évet jelöli meg, amikor 1918. év tavaszán Dr. Finkey Ferenc vette kezébe annak kormányzását s amikor az egyetem szépen megindult fejlődése annak minden egyes tagját örömmel töltött el, miért is őt az egyetem „boldog rektora” jelzővel illeti.”

[Részlet az ETE Tanácsának 1921. szept. 13-án tartott I. rendes üléséről készült jegyzőkönyvből, dr. Heim Pál elnöklő rektor beszéde]

Oldalak

You shall not pass!