Az 1946-ban Magyarország címeréül választott Kossuth címer használata [1] nem volt hosszú életű. Az 1948-as fordulat után a címer is szocialista mintára átalakításra került. 1949-től a közkeletű nevén „Rákosi-címer” [2] lett a Magyar Népköztársaság címere. Ez a – címerpajzs híján – heraldikailag címernek nem is nevezhető jelkép minimális nemzeti jelleget őrzött csak, szimbólumainak nagy része a szovjet mintát másoló jelképekből állt össze.
Bevezetéséről és a használat módjáról, az ezzel kapcsolatos előírásokról részletes előírást kaptak a közintézmények, ennek a körrendeletnek az orvosi karra továbbított példányát láthatjuk itt.

[3]

[4]

FORRÁS:

PTE EL VIII.203.b 6. d., 10/1949-50, POTE Iktatott iratok