1949

Országgyűlési választások

Az 1949. május 15-én tartott országgyűlési választásnak már valódi tétje nem volt. A Magyar Kommunista Párt riválisait addigra vagy felszámolták, vagy a Magyar Függetlenségi Népfrontba olvasztották. A választáson már csak ennek jelöltjeire lehetett szavazni.

A hatalom számára azonban legitimációjának bizonyítása miatt fontos volt, hogy a választás minél nagyobb részvételi aránnyal történjen. Ezért próbálták az új szavazókat, az egyetemi hallgatókat is megszólítani. Ennek módjáról olvashatunk az alábbi iratokban.

Doktori eskü

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara az 1949. szeptember 28-án tartott I. rendes kari tanácsülésén ismertette és vette tudomásul a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alább olvasható leiratát, mely a doktori eskü szövegének módosítása tárgyában kelt. A leirat célja az volt, hogy az ország különböző egyetemein egységes esküszöveg hangozzon el a jelöltek avatása alkalmából. Ennek megfelelően külön szövegek készültek az orvosdoktoroknak, a gyógyszerészeknek, valamint a további tudományterületek doktorainak.

Karácsonyi árszabás

Az 1929-ben a hallgatók előtt megnyitott, mindenféle szempontból kiemelkedő szolgáltatást nyújtó Szent Mór kollégium (más néven: Maurinum, (ma Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának helyet adó épület, Pécs, Vasvári Pál u. 4.) a pécsi Erzsébet Tudományegyetem katolikus bölcsész-, jog- és orvostanhallgatói számára alapított alapítványi kollégium volt.
1949 áprilisától – államosítás után – a kollégium Állami Főiskolai Kollégium, majd Dr. Doktor Sándor Medikus Kollégium néven működött tovább.

Címer 3. - Régi címerek eltávolítása

Az addig használt Kossuth címer helyébe 1949-től a szovjet mintára készült, közkeletű nevén „Rákosi címer” lépett.
Korábban láthattuk, hogy a Kossuth-címerre átállás helyenként olyan nehézkesen ment végbe, hogy a minisztériumnak leiratban kellett utasítani egy évvel később az intézményeket, hogy a megfelelő címert használják pecsétjeiken és levélpapírjaikon.

Címer 2. - Magyar Népköztársaság címere

Az 1946-ban Magyarország címeréül választott Kossuth címer használata nem volt hosszú életű. Az 1948-as fordulat után a címer is szocialista mintára átalakításra került. 1949-től a közkeletű nevén „Rákosi-címer” lett a Magyar Népköztársaság címere.

Két kollégiumi menü

Az 1929-ben a hallgatók előtt megnyitott, mindenféle szempontból kiemelkedő szolgáltatást nyújtó Szent Mór Kollégium (más néven: Maurinum, ma a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának helyet adó épület, Pécs, Vasvári Pál u. 4.), mely a pécsi Erzsébet Tudományegyetem katolikus bölcsész-, jog- és orvostanhallgatói számára alapított alapítványi kollégium volt, még a II. világháború közepén is törekedett a napi négyszeri – a háborús körülményekhez képest, a hozzávalók korlátozott beszerezhetősége ellenére – változatos étkezést biztosítani az ellátott kollégisták számára.

Keresés űrlap

Jelenlegi hely