1944-ben ezen a napon született Pápán Tóth István ókor- és vallástörténész, iskolateremtő egyetemi oktató. 
Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem szakos tanári diplomát és ókori történelemből külön szakképesítést. 1977-ben summa cum laude eredménnyel tett bölcsész-doktori vizsgát az ELTE-n. 1983-ban került a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre adjunktusként, s odakerülésekor megszervezte az Ókortörténeti Tanszéket, melynek kilenc évig tanszékvezetője is volt. Alapító tagja volt a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának. Egyetemi tanári munkásságát kollégái, tanítványai így jellemezték: „Jó humorú, széles látókörű, kitűnő előadó volt, óráit tömegek látogatták; sok humán és természettudományos területre kiterjedő ismeretével a hallgatók százait nyűgözte le az óráin és az általa vezetett tanulmányi kirándulásokon egyaránt.”
Kutatási területe a római császárkor társadalomtörténete, Pannonia és Dacia provinciák története, római vallástörténet, különös tekintettel a keleti misztérium kultuszokra, valamint az epigráfia volt. Mintegy 130 szakmai tárgyú publikációja jelent meg, magyar, német, angol, francia és olasz nyelven.
1997-ben a történettudományok (régészet) kandidátusa lett, „Pannoniai vallástörténet” c. nagydoktori disszertációját 2005. június 28-án védte meg, decemberben ítélték meg számára a tudományok doktora címet.
Dr. Tóth István 1970-ben kért engedélyt a hatóságoktól, hogy a vasfüggöny által elzárt területre lépve meglátogathassa a Mithras-szentélyt, melyet nagyon lepusztult állapotban talált, s szorgalmazta helyreállítását. A határátkelő megnyitása után kezdődött meg a szentély feltárása és felújítása. 2006. augusztus 10-én, dr. Tóth István halálakor kidőlt a Mithras-szentély előtt álló koros fa, ez lett az indíttatása, hogy helyén emlékművet állítsanak a professzornak.
2009. május 11-én, a professzor emlékére a PTE-BTK Történettudományi Intézet I. emeleti nagyelőadója a Tóth István-terem nevet kapta.
Források: [1], [2]
(Kép)