Az átmenet majálisa

A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Szakszervezeti Bizottsága által 1989. május 1. (Majális) alkalmából szervezett program.

 

„Vacogó majális

- így azért nem az igazi, más a hangulata az eseményeknek itt a teremben, mint amilyen lett volna szép napsütésben a nagypályán. Azért eljöttünk a családdal kicsit körülnézni. Gyerekkoromban engem mindig elvittek a szüleim majálisra és ma is szívesen gondolok vissza a május elsejékre - tárja szét karját a szakállas férfi a PVSK Verseny utcai tornacsarnokában.” (Dunántúli Napló, 1989. május 2. kedd, 46. évfolyam, 119. szám, 2.)[1]

A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának anyagrendezése, feldolgozása során a Pollack Mihály Műszaki Főiskola VIII. 215. fondszámú, a Főigazgatói Hivatal 1989. évi „Érkezett levelek” aktájában, a tegnapi nap folyamán fedeztem fel egy, ezen a hétvégén aktuális dokumentumot.
Az A4-es méretű, egyoldalas forrás a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Szakszervezeti Bizottsága által 1989. május 1-jén szervezett Majálisának programját közli. Iktatószám és keltezés nélküli szóróanyag.

 

„ A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Szakszervezeti Bizottsága MÁJUS 1-ÉN MAJÁLIST szervez, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.   Programok:   ̶  kb. 11 h-kor (a Széchenyi téri naggyűlés befejezése után)   a Mecseki Szénbányászati Vállalat fúvós zenekara[2] játszik; ̶  kb. 12-1230-kor Fülöp Gyula bűvész szórakoztatja a jelenlevőket; ̶  kb. 13-13 30- kor a PMMF zenekara ad műsor (kb. 2 órás); ̶  kb. 1400- kor a gyerekeknek KUNFU bemutató[3]; ̶  kb. 1400-kor a 013-as teremben videóvetítéssel egybekö- tött utibeszámolót tart Komanovics István. Közben a gyerekek részére játékos sportvetélkedő zajlik a sportpályán (zsákbafutás, lufifújó verseny, colaivó ver- seny, kötélhúzás stb.)   A MAJÁLIS jó idő esetén a Sziebert-ház[4] és környékén lesz megtartva. Rossz idő esetén a műsor az oktatási épület föld- szinti termeiben. Lehetőség lesz szalonnasütésre nyárson, foci mérkőzésre, te- niszversenyre stb. A virsli és sör bónokat a Sziebert-házban lehet beváltani.           Jó szórakozást kíván a   RENDEZŐSÉG”

 

1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja.
Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a munkások addig 10-14 órás munkaidejének nyolc órára csökkentését.
A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, amit egyes államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében.
A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek. 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.
Május 1. a 20. század folyamán a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban ünnepelték fényes külsőségek közepette. Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal "a gazdasági és szociális vívmányokat" ünnepelték.
Emlékeinkben a felvonulások, majálisok meghatározó elemet töltöttek be.
Ezért is érdekes, hogy ebből a szempontból 1989 atipikus évnek számított. A korábban megszokott rend, némiképp átalakulóban volt…
Erről olvashatunk Matoricz Tekla 2018-ban megjelent írásában. (Így nem volt utolsó felvonulás 1989-ben Pécsen.)[5] 
Május elseje a munka ünnepe. Magyarországon, az 1890. május 1-én tartott első felvonuláson mintegy 60 000-en vonultak fel. Ezt követően évről-évre  a munkások az utcákra vonultak, hogy így emlékeztessék a munkaadókat legelemibb jogaik hiányára és megélhetési gondjaikra. Lássuk, mi történt az utolsó, 1989-es felvonuláson Pécsett.
A Népszabadság 1989-es vezércikke az utolsó május elsejei felvonulás országszerte alacsony látogatottságát firtatja: 

„A távolmaradásra késztető okok között – hiszen együttvéve a sokféle helyszínen kevesebben gyűltek össze, mint valaha – a közvélemény-kutatók bizonyára kimutatnák azt is: nemcsak a meteorológia barométere, hanem a politikai bizalomé is alacsonyan állt ezen a május 1-jén. Nehéz volt a szónokok dolga, mert nehéz ma olyasmit mondani, ami hiteles, s szívesen hallgatott.”
Hasonló volt a helyzet a pécsi majálisokkal is. A Dunántúli Napló 1989 május elsejei (Sic!)[6] lapja szerint a hűvös időjárásra való tekintettel a pécsi programokat fedett helyszínekre tették át.
A Melinda utcai majálist az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában, a balokányligeti programot az Ifjúsági Házban tartották meg. A tettyei műsort összeállító DOZSO a csoportjait a művelődési központban várakoztatta egy darabig, de közönség nem lévén, elmaradtak a műsorszámok. Az évtizedek óta megszokott május elsejékre a nemzetiszinű és vörös lobogókon kívül szinte semmi nem emlékeztetett.
A Dunántúli Napló tanúsága szerint az időjárás nem kedvezett, ahogy fogalmaztak:

„Hétfőn délelőtt esett, s máskor, korábbi szokványos tudósításainkban így fogalmaztunk volna, május 1-jét sajnos el- mosta az eső. De tegnap nem tudott elmosni semmit, bár a pécsi politikai megmozdulás az égi áldás miatt a Széchenyi térről bekényszerült az Ifjúsági Házba – (a május 1 -jét nem mosta el az eső, sőt szép fényesre mosta.) [7] 
De nem csak az időjárás, hanem az új politikai légkör, a változófélben lévő rendszer is hatással volt az ünneplésre, melynek vizuális és verbális tanúja a Dunántúli Napló 1989. május 2.-i lapszámának címoldala:

„Világ proletárjai Egyesüljetek!

Lukács János[8] beszéde Komlón

Nagygyűlés Pécsett, az Ifjúsági Házban (Koltai Dénes, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára mondja ünnepi beszédét a pécsi Ifjúsági Házban.)

Taizé—Pécs 1989. tavaszi találkozó [9] Roger testvér mozgássérült fiatalokkal is találkozott a pécsi Székesegyház előtt. (fényképfelvétel: Läufer László)”

 

Dunántúli napló 1989.05.02. címoldal  [1] 

Ebben a bizonytalan, de a megszokott hagyományokhoz ragaszkodó időszakban szükség és igény volt a stabilitás érdekében a program megszervezésére.[10] 
A program összeállításánál a klasszikus hagyományok (virsli- és sör) mellett új elemek (Kungfu), helyi sajátosságok (PMMF zenekar, utibeszámoló) is szerepelnek.
Mint a tudósításokból tudjuk, az időjárás nem kedvezett a hagyományos, napsütéses majálisok számára (bár emlékeim szerint nem volt majális zivatar nélkül) talán a résztvevők emlékezetében az 1989-es év Majálisa szép emlékké szelídült…

 

 

Valami felsejlik az teljességből:

Szinyei Merse Pál Majális Színvázlat II.-1873
(https://mng.hu/mutargyak/a-majalis-szinvazlata-ii/ Letöltve 2022.04.26.)