A Pécsi Egyetemi Szent Mór Kollégium (más néven: Maurinum, ma a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának helyet adó épület, Pécs, Vasvári Pál u. 4.) nyitáskor, 1929-ben kiadott tájékoztatója szerint a kollégiumi díj az elhelyezés módjától függően havi 105-125 pengő között változott.
A második világháború utáni időszak változások sorát hozta, a politikai-társadalmi berendezkedés is gyökeresen megváltozott. Ezzel együtt a közelmúlt, és a politikai élet akkori szereplőinek megítélése is más megvilágításba került.
Már a rövid életű II. köztársaság idején is átértékelődött a korábbi korszak vezető politikusairól alkotott kép, ez a folyamat aztán 1948-ban, a „fordulat évében”, a szocialista átmenet felé meginduló országban aztán az új ideológia mentén felerősödött.
Egy 1947-es Vallás- és Közoktatásügyi Miniszteri rendelet előírta, hogy a hazai egyetemek nevében kizárólag a székhelyre történő utalás a megengedett.
Azok a kezdeményezések, melyek a pécsi egyetem nevében Erzsébet királyné nevének megtartását kérelmezték, nem jártak sikerrel, de más név is felmerült ebben az időszakban.
A PEN-ről, a Pécsi Egyetemi Napokról mindenki hallott már. Bár ennek a programsorozatnak az indulását sokan a kilencvenes évekre datálják, de talán nem meglepő, hogy ezen a néven korábban is, több rendezvény is megrendezésre került már.
A pécsi bölcsészképzés alapjait az 1912-ben alapított pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem (ETE) Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karán fektették le. A Kar „átmeneti” szüneteltetését az 1940/41. tanévtől rendelték el (1940. évi XXVIII. tc.). 1948-tól ismét megadatott a lehetőség a bölcsészet- és természettudományok iránt érdeklődő hallgatóknak, hogy Pécsett folytassák felsőfokú tanulmányaikat.
