Levéltári blog
96 éve alakult meg az ETE bölcsészkara
96 éve, 1918. március 17-én alakult meg tíz taggal az Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv és Történettudományi Kara Pozsonyban, a jogi kar Káptalan utcai épületében.
Első dékánjává Kornis Gyulát, prodékánná Zolnai Gyulát választották. A bölcsészkari tanárok hivatalos kinevezése pár nappal korábban, március 10-én történt. A már 1914. augusztus 26-án kinevezett Hodinka Antal és Kornis Gyula professzorok mellett a kar tanárai lettek: Zolnai Gyula, a magyar és összehasonlító finnugor nyelvészet; Gyomlay Gyula, a klasszika filológia; Vári Rezső, a klasszika filológia; Császár Elemér, a magyar irodalomtörténet; Prinz Gyula, a földrajz; Lukinich Imre, az egyetemes történelem; Weszely Ödön, a pedagógia nyilvános rendes tanára; valamint Thienemann Tivadar, a német nyelv és irodalom nyilvános rendkívüli és a francia nyelv és irodalom megbízott tanára.
A képen a jogi kar egykori Káptalan utcai épülete (Pozsony) látható ma. (Kép: Lovisek Júlia.)
Kornis Gyula: A bölcsészeti kar jelentősége a tudományegyetemen (részlet)
Kornis Gyula: A bölcsészeti kar jelentősége a tudományegyetemen
(részlet)
"A philosophiai tanulmányok nemcsak kritikaivá teszik a tanulmányozót, előítéletmentes gondolkodáshoz szoktatják, hanem lehetővé teszik a küzdő világnézetek különböző álláspontjának türelmes megértését s így megmentenek a szellemi demagógiától. Ebben a toleranciára való nevelésben, mely a tudományosan igazolt, elveken nyugvó s nem alkalomszerű élet- és világfölfogásból sarjadzik, kereshető a philosophia egyetemi tanulmányozásának egyik legfőbb kultúrpolitikai jelentősége. A philosophiai szellem a világ tágabb, egyetemesebb látását jelenti, épen ezért forrása a toleranciának, a mások becsületes igazságkeresése tiszteletének a saját meggyőződés bármily erős heve mellett; forrása a benső, lelki viselkedés azon biztos nyugalmának, mely az objektivitás szellemi alkatát oly előnyösen jellemzi."
(A szerző fölolvasta a pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karának megnyitása alkalmából 1918. évi március hó 17-én tartott egyetemi közgyűlésen.)
Szívügyek az egyetemen (1955 és 1980)
A képen olvasható (szerkesztett) iratrészlet a Pécsi Pedagógiai Főiskola Tanulmányi Osztályának 1955. január 19-i, félévi jelentéséből származik.
A szerelem - sötét verem (1980)
1980-ban a pécsi felsőoktatási intézmények lapja, az Universitas két részes cikksorozatot közölt A szerelem – sötét verem. Főiskolások partnerkapcsolatai címmel, az első részt éppen a február 14-i számban. Ebből a cikkből idézünk fel részleteket:
Aranyélet - aranyszabadság, hallani únos-untalan, ha valahol főiskolásokról, egyetemistákról kerül elő a szó. Sokak számára egy felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának lenni valamiféle ideális állapot. A kapun túlról többnyire csak a szép, a jó látszik, s ez felnagyítva, eltúlozva hamis kép kialakulásához vezet. Mert való igaz, hogy a friss diplomások 90%-a vallja: élete legszebb időszaka volt az adott iskolában töltött 3-4, avagy 5 év, - de ennek az időszaknak is megvoltak a maga problémái, nehézségei. Közelebb kell menni ahhoz a kapuhoz, belülről kell megnézni egy kicsit, ha reálisabb képet akarunk alkotni magunknak. [...]
S van egy területe ennek a világnak, ami a kívülállók számára talán a legirigyeltebb: ezek a partnerkapcsolatok. S pont az e téren mutatkozó problémák mutatják meg a kialakult és a valós kép közötti különbséget. Mert itt nem olyan egyszerű két fiatalnak viszonyt létesíteni. Hiszen az időegyeztetési nehézségektől kezdve (kevés a szabadidő), a kollégiumi és albérleti...
Tovább a teljes cikkre 140 éve született Reuter Camillo
140 éve született Resicabányán Reuter Camillo, az elmekórtan professzora, egyetemi tanár. 1901-ben kapott orvosi diplomát Budapesten, majd az egyetem elme- és idegklinikáján lett tanársegéd. A világháború idején a zágrábi helyőrségi kórházparancsnokaként dolgozott. 1917-ben az elme- és idegkórtan tárgykörből szerzett magántanári képesítést Budapesten. 1918-tól az ETE orvosi karán oktatott. A pécsi Ideg- és Elmeklinika alapító igazgatója (1924-1946). Az 1925/26., 1926/27., 1927/28., valamint az 1943/44. tanévben is betöltötte az orvosi kar dékáni tisztét.
Orvosi, oktatói munkája mellett ismert természetbarát, növény-, könyv- és ex libris-gyűjtő volt, de gyűjtötte pszichiátriai ápoltak művészeti alkotásait is. A két világháború között mintegy 2000 – főként mániás depresszióban vagy skizofréniában szenvedő betegtől származó – rajzot és festményt gyűjtött, rendszerezett és látott el kórtörténeti leírással. (A gyűjtemény tudományos feldolgozását az ötvenes években Jakab Irén végezte el, monográfiáját 1956-ban francia és német nyelven is publikálta, mely az első lépcsőként szolgált hazai művészetterápia gyakorlati bevezetéséhez.) Reuter 1945-ben vonult nyugdíjba, ekkor több száz tudományos kötetet adományozott az Ideg- és Elmeklinika könyvtárának.
1954. december 5-én, Pécsett hunyt el.
A képen látható festmény Gábor Jenő műve.
150 éve született Hodinka Antal
150 éve született Hodinka Antal akadémikus, történész, az Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának egyetemi tanára.
1923 és 1934 között az Egyetemes Történeti Tanszék vezetője, az 1926/27. tanévben bölcsészkari dékán, majd 1932/33-ban az ETE rektora. Kutatásai a magyar-szláv kapcsolatok, valamint a ruszinok történetén túl Pécs város történetére is kiterjedtek. 1934-ben vonult nyugdíjba, tudományos munkásságát ezt követően Budapesten folytatta, 1941-től a Kárpátaljai Tudományos Társaság elnöke lett (1943-ig). 1946. július 15-én hunyt el Budapesten.
2004-ben az Országos Ruszin Önkormányzat a ruszin anyanyelv, a kultúra és a hagyományok megőrzése terén kiemelkedő teljesítményt elérők díjazására Hodinka Antal-díjat alapított, s ugyanebben az évben tiszteletére emléktáblát helyeztek el a Pécsi Tudományegyetem Ifjúság úti épületének falán.
Dr. Entz Béla prorektor az 1932/33. tanév zárásakor e szavakkal tolmácsolta az Egyetemi Tanács köszönetét a tanév leköszönő rektorának, Hodinka Antalnak: „[Entz] rövid visszapillantást vet a Tanács ez évi ténykedésére és örömmel állapítja meg, hogy az mindvégig a legteljesebb összhangban folyt le. Hogy ez így sikerült (…), ebben az érdem oroszlánrésze az egyetem Rector Magnificusáé, aki tapintatos, körültekintő és határozott magatartással vezette a múltakhoz hasonlóan nehéz ügyekkel foglalkozó e tanévi tanácsüléseket és hidalta át az időközönként felmerülő ellentéteket. Az Ő céltudatos munkájának eredménye, hogy az egyetem a jövő tanévben is mind a négy tudománykarral...
Tovább a teljes cikkre Karácsonyi gondoskodás
Az Erzsébet Tudományegyetem Menzája 1937 karácsonyán nem feledkezett meg azokról a szegénysorsú hallgatókról, "akik a karácsonyi ünnepek alatt Pécsett maradnak és sehova meghíva nincsenek". A gyertyagyújtásra pontosan kellett érkezni.
Az Erzsébet Tudományegyetem gondoskodásának e kedves mementójával (is) kívánunk minden látogatónknak békés, boldog Karácsonyt és sikeres új évet!
Tankok 1956-ban a pécsi 48-as téren
1956. november 4-én hajnali 5 órakor a szovjet csapatok körülzárták az orvostanhallgatók kollégiumát, a volt Mór-Kollégiumot és felszólították az egyetemistákat fegyverletételre, amire 9 órakor, a túlerőt figyelembe véve sor is került. A másik egyetemi zászlóalj azonban felvette a harcot: a jogászokból, tanárképzős hallgatókból és a hozzájuk csatlakozó munkásokból és pécsi polgárokból kialakult "Mecseki Láthatatlanok" az erdőbe vonulva érzékeny veszteséget okozott néhány napig a szovjet csapatoknak.
Forrás: Rozs András: A „mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai. Baranya történelmi közlemények 3. (2008) 167-168.
Érdekességek a Levéltárban: a Coué-inga
A PTE Egyetemi Levéltár iratai között olykor fényképek, plakátok és - meglepetésünkre - kisebb tárgyak is megbújnak. A képen látható ún. Coué-ingát az Erzsébet Tudományegyetem Középiskolai Tanárképző Intézetének iratanyagában találta egy kutatónk. Az iratanyag több pedagógiai kísérlet leírását, magyarázó táblákat és segédanyagokat is tartalmaz, köztük a francia gyógyszerész és pszichológus Emil Coué (1857-1926) önszuggeszciós gyakorlatának elvégzéséhez szükséges ingát. A kísérlet lényege, hogy úgy vegyük kezünkbe az ingát, hogy a mutató pontosan a kereszteződési pont felett legyen. Kezünket nyugodtan, de mozdulatlanul tartva gondoljuk arra, hogy az inga az A-B vonalon leng. A kísérlet útmutatója szerint, ha erősen koncentrálunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy az inga kileng A-B irányba. A kísérlet tetszés szerint bővíthető, ha azt képzeljük, hogy az inga a C-D vonalon leng, vagy éppen kört ír le. Coué elmélete szerint az ingagyakorlat azt bizonyítja, hogy gondolataink, ha erősen koncentrálunk, valósággá válnak. A jobboldali képen éppen kollégánk végzi a kísérletet.
Az Erzsébet Tudományegyetem pécsi megnyitásának jubileuma
„Úgy szeretjük elgondolni, hogy 1923. okt. 14. fontos dátum lesz Pécs kulturális életében. A béke idején annyiszor magunknak vindikált egyetem, amelyért a megszállás után annyi lépést tettünk, s amelyért mi pécsiek annyi áldozatot hoztunk, ünnepélyes keretek között megnyílik."
Az egyetem megnyitása. Pécsi Est, 1923. október 14.
87 éve született Földvári József (1926-2009)
1926. október 9-én született a Somogy megyei Attalán Földvári József, a PTE professor emeritusa, egykori rektora. 1951-ben szerzett oklevelet a pécsi jogi karon, egyetemi oktatói és tudományos pályáját azonban már hallgatóként megkezdte a Büntetőjogi Tanszéken, melynek utóbb évtizedeken keresztül vezetője volt. 1954-től kezdődően számos büntetőjogi és kriminológiai tárgyú monográfiája, tankönyve és dolgozata jelent meg, a hetvenes években pedig részt vett a Büntető Törvénykönyv kidolgozásában. A Minisztertanács által 1989-ben a koncepciós perek felülvizsgálatára létrehozott bizottság társelnökeként a jogász albizottságot vezette. Több mint fél évszázados oktatói pályafutása során jogászok generációit oktatta.
1971 és 1974 között a PTE Állam- és Jogtudományi Karának dékán-helyettese, majd 1974 és 1975 között dékánja. Három rektori cikluson keresztül, 1975-től 1984-ig az egyetem rektoraként működött. Rektori tevékenységének időszakában kezdődött el az akkor egy karral rendelkező egyetem újabb karokkal való bővítése, a pécsi felsőoktatási intézmények integrációjának folyamata. Döntő szerepe volt a Pécsi Tanárképző Főiskola egyetemi karrá válásában, s az egyetemi tanárképzés beindításában.
A JPTE szenátusától 1996-ban több évtizedes oktatói munkásságáért, a büntetőjog területén nyújtott kimagasló tudományos teljesítményéért, rektori egyetemszervező tevékenységéért professor emeritus címet kapott.
1993-ban az Bayreuth-i Egyetem a „doctor honoris causa” címet adományozta Földvári Józsefnek. Az Universitas TV ez alkalomból készített interjúja megtekinthető itt: