Levéltári blog

101 éve lett Erzsébet királyné az egyetem névadója

2013. február 05.

1912. február 5-én fogadta el Pozsony város képviselőtestületi közgyűlése Kumlik Emil városi könyvtáros, későbbi egyetemi könyvtárigazgató indítványát, hogy a létrejövő egyetem Erzsébet királyné nevét viselje.

Részlet az indítványból:

„A létesítendő két állami tudományegyetem egyikének Pozsonyban való felállítását a király Ő Felsége legfelsőbb elhatározásának, az ő rendületlen igazságérzetének és városunk iránt mindenha megnyilvánult atyai szeretetének köszönhetjük. Királyunk szívéhez közel állott és áll mai is felséges urunknak Istenben megboldogult felesége, Erzsébet, a magyarok megdicsőült királynéja, kinek nemzetünk iránt való meleg tetterős rokonérzése viszont a legmélyebb hála és szeretet eltörölhetetlen betűivel vésődött hazánk minden hű fiának szívébe. (…) A magyar nemzetnek elévülhetetlen hálás tiszteletét nem fejezhetjük ki szebben, minthogy az egyik új egyetem nevét az áldott emlékű magyar királyné, Ferencz József királyunk Ő Felsége és nemzetünk közös védőangyala nevével hozzuk örök időkre kapcsolatba. (…) Mondja ki határozatilag a törvényhatósági bizottság, hogy a magyar kir. kormány útján feliratot intéz apostoli királyunk Ő Felségéhez azzal a hódolatteljes kérelemmel: kegyeskedjék megengedni, hogy a létesítendő pozsonyi egyetem örök időkre a ’Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem’ nevet viselhesse.”

A javaslatot a közgyűlés „egyhangú lelkesedéssel” elfogadta, ám a feliratot végül nem a kormány közvetítésével, hanem közvetlenül a királyi kabinetirodán keresztül terjesztették fel az uralkodónak, 1912 márciusának végén. Ferenc József 1912. október 19-én kelt legfelsőbb elhatározással engedélyezte a...

Tovább a teljes cikkre

A Pécsi Pedagógiai Főiskola első tanáravató ünnepélye (1951)

2013. február 04.

1951. február 4-én tartották a Pécsi Pedagógiai Főiskola dísztermében az intézmény első tanáravató ünnepélyét. Bár az 1948-ban megindult képzés tanulmányi ideje három év lett volna, a pedagógushiány miatt a főiskola első végzett hallgatói két és fél után megkapták (két-, három- vagy akár négyszakos) általános iskolai tanári diplomájukat és kinevezésüket.

 



A fotó a Pécsi Tanárképző Főiskola 1976-os tanáravatóján készült, melyet ekkor már a POTE aulájában tartottak. 
(Kép)

Az ETE Tanácsa a joghallgatók elhelyezkedésének támogatásáról (1929)

2013. január 29.

Az ETE egyetemi és kari tanácsülésein a felsőoktatási intézményekben szokásosan felmerülő oktatásirányítási, tanulmányi és gazdasági stb. kérdések mellett több figyelemre méltó vagy az egyetemi mindennapokról árulkodó témát is tárgyaltak. Az ETE Jog- és Államtudományi Kar 1929. január 29-i ülésén a következő előterjesztés is helyet kapott a napirendi pontok között:

„Dr. Krisztics Sándor egy. ny. r. tanár a végzett joghallgatók kiválóbbjainak biztosabb elhelyezkedése céljából az alábbi előterjesztést teszi.
Tekintettel annak a 10-15 kiváló tehetségű fiatal embernek jövőjére kik karunkról évenkint kikerülnek az életbe és akiknek munkaerejét és tehetségét lehetőleg hasznosítani kívánjuk a haza számára, tisztelettel javaslom, hogy elhelyezésük érdekében a kar a maga részéről is tegyen meg mindent. Évenkint kiváló abiturienseinket kérdezzük meg, hogy hol kívánnának elhelyezkedni, s az illető kinevező hatóságoknál a kar teljes tekintélyével támogassa a kérvényezőket. Karunknak a támogató fellépéséről az illetékes tényezőket előre is értesíteni kellene.

A jog- és államtudományi kar a javaslathoz örömmel hozzájárul, s elhatározza, hogy a minisztériumokhoz, s egyéb magasabb fokú intéző és szervező hatóságokhoz a végzett kiváló jogászok elhelyezkedése tárgyában a megfelelő felterjesztést megteszi.”

[Részlet az ETE Jog- és Államtudományi Kar Tanácsának 1929. január 29-én tartott V. rendes üléséről készült jegyzőkönyvből, 8. pont]

Az ETE Orvostudományi Kar, valamint a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar üléseinek napirendi pontjait tartalmazó kötetek 2011 és 2012 folyamán jelentek meg. Utóbbi a Magyar Levéltárosok Egyesülete által alapított az Év Levéltári Kiadványa III. díját nyerte el „Levéltári szakmai kiadványok” kategóriában.

64 éve halt meg Finkey Ferenc

2013. január 23.

1949. január 23-án halt meg Sárospatakon Finkey Ferenc, jogtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1893-tól a sárospataki jogakadémián tanított büntetőjogot és jogbölcseletet, 1912-ben kapott egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezést. Előbb a kolozsvári egyetemen tanított büntetőjogot, majd 1915-ben az Erzsébet Tudományegyetemre hívták, ahol kezdetben rektori hatáskörrel felruházott dékán, majd az 1917/18-as tanév rektora lett. A csehszlovák hatóságokkal való megállapodás alapján a Pozsonyban maradt jogi karon oktatott tovább, ám 1921 őszén kiutasították a városból. Bár szívesen tartott volna a Pécsre áthelyezett egyetemmel, de a zavaros politikai helyzet és a város átmeneti szerb megszállása miatt végül a Szegedre költöztetett Ferenc József Tudományegyetem oktatói meghívását fogadta el. 1923-ig oktatott Szegeden, majd kúrai tanácselnökként és 1940-es nyugdíjba vonulásáig koronaügyészként dolgozott. 

„A teljessé kialakult egyetem legboldogabb idejének azt a csonka évet jelöli meg, amikor 1918. év tavaszán Dr. Finkey Ferenc vette kezébe annak kormányzását s amikor az egyetem szépen megindult fejlődése annak minden egyes tagját örömmel töltött el, miért is őt az egyetem „boldog rektora” jelzővel illeti.”

[Részlet az ETE Tanácsának 1921. szept. 13-án tartott I. rendes üléséről készült jegyzőkönyvből, dr. Heim Pál elnöklő rektor beszéde]

99 éve nevezték ki az ETE első oktatóit

2013. január 19.

99 éve, 1914-ben ezen a napon nevezték ki az Erzsébet Tudományegyetem első oktatóit, az orvosi kar három professzorát: Velits Dezső (1860-1921) pozsonyi bábaképző intézeti igazgatót, valamint Herzog Ferenc (1879-1952) és Bakay Lajos (1880-1959) egyetemi magántanárokat. Velits február végén vette át a pozsonyi állami kórház és intézeteinek vezetését, Herzog Ferenc a belgyógyászati, míg Bakay Lajos a sebészeti osztályok irányítását látta el. 

Az ETE létrejöttéről bővebben - Dr. Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története (MEK)

 

54 éve hunyt el Entz Béla

2013. január 14.

1877. március 10-én született Kolozsvárott és 1959-ben, 82 évesen ezen a napon hunyt el Pécsváradon Entz Béla, orvos, patológus, egyetemi tanár. 
A pesti egyetem orvosi karán 1900. október 21-én avatták orvosdoktorrá, magántanári képesítését 1911-ben nyerte el. 1916. május 29-én rendkívüli tanári címmel tüntették ki, majd 1918. április 3-án egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a pozsonyi egyetemre. Az 1921/22., 1928/29. és az 1929/30. tanévekben is az ETE orvosi karának dékáni tisztét töltötte be, 1931/32. és 1945/46. tanévekben az ETE rektora lett. A tuberkulózis, a szifilisz kórbonctanával, a genetika kórbonctani vonatkozásaival, a daganatkutatás problémáival és igazságügyi orvostani kérdésekkel is foglalkozott. 1945-től az MTA levelező tagja lett, nyugdíjazása után már korábban megkezdett archeopatológiai kutatásait folytatta. Tudományos munkáinak nagy része a magyar klasszikus kórbonctan alapvető alkotásai közé tartozik.

„Az orvosi hivatás követelményeinek csak a felét lehet megtanulni, a másik fele művészet, amire születni kell” – tanította hallgatóinak.

Idézi: Jobst Kázmér: Emlékbeszédek Az MTA elhunyt tagjai felett: Entz Béla (1877-1959) és Romhányi György (1905-1991). Orvoskari Hírmondó 2001. szeptember-október.


A Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Entz Ferenc emléknapi tudományos konferenciáján Levéltárunk munkatársa, Kovács Adrienn "Entz Béla tevékenysége a pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetemen" címmel tartott előadást. A konferenciáról készült képes beszámoló...

Tovább a teljes cikkre

131 éve született Prinz Gyula

2013. január 11.

1882-ben ezen a napon született a híres geológus-geográfus, Ázsia-kutató Prinz Gyula Rábamolnáriban. Koch Antal és Lóczy Lajos tanítványaként kezdte tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen, majd Wroclaw-ban diplomázott. Már számos közép-ázsiai expedíción részt vett, amikor 1918-ban egyetemi tanári kinevezést kapott az ETE-n. Egészen 1940-ig oktatott a Pozsonyból Budapestre, majd Pécsre költöztetett bölcsészkaron. Pécsi működéséhez köthető legnagyobb hatású elméleti munkája, a Kárpát-medence kialakulásával kapcsolatos ún. Tisia-elmélet kidolgozása. 1940-44 között Kolozsvárott, majd 1945-től a szegedi egyetem Földrajzi Tanszékén tanított egészen nyugdíjba vonulásáig, 1957-ig. 1973-ban halt meg Budapesten.

Életművéről és tudományos munkásságáról dr. Trócsányi András tartott előadást a Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem alapításának 100. évfordulója és Pécsre költözésének 90. évfordulója alkalmából tartott tudományos emlékülésen. (ppt)

(Kép)

Húsz éves a TTK

2013. január 09.

A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karából 1992. január 1-jével jött létre a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Kar. A TTK Kari Tanácsa alakuló ülését 21 éve ezen a napon, 1992. január 9-én tartotta. Az UnivTV a tavalyi jubileum alkalmából készített filmösszeállítást a TTK elmúlt húsz évéről, mely a 2012-es ünnepségsorozat beszámolóival és az ünnepélyes tanévnyitóról készült összeállítással együtt megtekinthető itt.

 

 

61 éve hunyt el Vasváry Ferenc

2013. január 08.

1952-ben ezen a napon hunyt el dr. Vasváry Ferenc, egyetemi nyilvános rendes tanár, aki 1922-től 1949-ig oktatott közgazdaságtant, államszámviteltant, nemzetgazdaságtant és statisztikát az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán. 1925/26-ban és 1937/38-ban a jogi kar dékánja, 1927/28-ban az egyetem rektora volt, számos pécsi egyesület és társaság tudhatta tagjai között. 

„[S]zakállas, pápaszemes arcából két ijedt szem tekint a világba, hirtelen beszéde, kalimpáló gesztusai mosolyt keltenek – van lényében valami komikusan professzoros; de nem közönséges ember, csodálatos memóriával rendelkezik, elméje rengeteg adatot halmoz fel a tudományok minden ágából, valóságos polihisztornak lehet mondani, beszél jóformán minden európai nyelven” – írta Vasváryról egy egykori, joglyceumi növendéke.

 

Idézi: Schweitzer Gábor: A „jóformán minden európai nyelven” beszélő professzor. In: Kajtár István – Pohánka Éva [szerk.]: A Pécsi Püspöki Joglyceum emlékezete 1833-1923. Pécs, 2009. 169.

Oldalak

You shall not pass!