Levéltári blog

A Szent Mór Kollégium alapkőletétele (1928)

2013. április 22.

1928-ban ezen a napon zajlott az Erzsébet Tudományegyetem Szent Mór Kollégiumának (Maurinum) alapkő-letételi ünnepsége. Vasváry Ferenc rektor az ünnepségről így számolt be pár nappal később az Egyetemi Tanácsnak: 
Alapkőletételi ünnepség"Az ünnep d.u. 5 órakor folytatódott a Maurinum telkén, ahol lélekemelő formaságok és egyházi szertartás között történt meg a Collegium alapkövének letétele. (...) Az egyetemi Tanácsnak, a pécsi és csanádi megyéspüspöknek és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úrnak megérkezése után a ciszterci rendi Nagy Lajos reálgimnázium zenekara eljátszotta a Himnuszt, mire a Miniszter Úr Őnagysága alkalmai beszédet mondott s utána dr. Vargha Damján ny. r. tanár felolvasta az alapkő-okiratot, nemkülönben az ünnepélyről távolmaradásukat kimentő előkelőségek és hatóságok táviratait, majd pedig Virág Ferenc pécsi megyéspüspök megáldotta s elhelyezte a Maurinum alapkövét és ünnepi beszédet mondott. Erre következett a hatóságok képviselőinek és a Maurinum alapítóinak kalapácsütése s Kósa Lajos bölcsészhallgató alkalmi költeményének elszavalásával és a Pius-intézeti zenekar által a Szózat előadásával az ünnepély véget ért."

Az ünnepségről készült teljes beszámoló:

 

A „Szent Mór Pécsi Püspökről Elnevezett Királyi Katholikus Tanárképző-Intézet és Collegium” alapkövének letételével kapcsolatos ünnepségek

Forrás: PTE Egyetemi Levéltár VIII. 101. a ETE Rektori Hivatal, az ETE Tanácsának ülésjegyzőkönyvei: 1928. április 25-i, VIII. rendes ülés jegyzőkönyve

Az alapkőletételi ünnepélyre - örömmel állapítja meg elnök [...

Tovább a teljes cikkre

Április 11. a Magyar Költészet Napja

2013. április 11.

Április 11. a Magyar Költészet Napja. Ebből az alkalomból egy, a Pécsi Tanárképző Főiskolán született „költeményt” mutatunk be. 
A pedagógia szakot a hetvenes évek elején indították el a főiskolán, a pedagógia szakos hallgatók első szakestjüket 1974 őszén szervezték. A hallgatók elmondása szerint szakest egyik „fénypontja” a „Pedagógiások indulójá”-nak elszavalása volt, ebből idézünk:

BEVÁLUNK

Van egy új szakhisztéria,
A neve pedagógia
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

/Három/ éve indult a szak
A könyveket most írják csak
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Kísérleti nyulak vagyunk
Ezért göröngyös az utunk.
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Matek tanszék megkérdezte
Reál, humán hogy fér össze
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Lógós csak ez kérem szépen
Mondják az orosz tanszéken
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Dirik leszünk vagy nevelők,
Avagy úttörővezetők
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Egy fiúnk volt első évben
jó aktmodell lett belőle.
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Van sok tantárgy fölösleges
Ebből adják a gyakjegyet.
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Művészet és testnevelés
Technika és szépéneklés
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Éneket is tanulunk mi
Ebből rúgnak minket majd ki
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Gyerekekre fáj a fogunk
Közelükbe alig jutunk
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.

Hospitálás, jaj de minek!
Csak vizsgára kell a füzet.
Beválik, nem válik, beválik vagy nem válik.
(…)
BEVÁLUNK, BEVÁLUNK, MOST MÁR BIZTOS BEVÁLUNK!

Április 4. ünneppé nyilvánítása

2013. április 04.

1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendelete nyilvánította április negyedikét, mint azt a napot, amelyen az utolsó német katona is elhagyta az országot, a felszabadulás ünnepévé. (Utóbbi kutatások ezt április 13-ra datálják.) E nap eseményeinek megítélése azt ezt követő évek társadalmi-politikai változásait alátámasztó tartalmakkal telítődött, így az 1950. április 2-án kiadott 10. sz. törvényerejű rendelet értelmében április 4. „Magyarország legnagyobb nemzeti ünnepe, a magyar felszabadulás, a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság napja” lett, mely a németek kiűzése mellett megteremtette a lehetőséget „a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megvalósítására, a népi demokratikus államhatalom kiharcolására, a szocializmus építésére”. Ebben az évben április 4. megünneplése összefonódott az MDP 1950. januári határozatában meghirdetett „önkéntes” munkafelajánlásokkal és munkaversenyekkel.

 

A Pécsi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi Karán, az 1950. március 30-án tartott kari ülésen több oldalon keresztül ismertették a Kar professzorainak, segédtanszemélyzetének és dolgozóinak az ünnep alkalmából tett felajánlásait. A professzorok összesen tizenegy, a demonstrátorok és könyvtárkezelők hat, a dékáni hivatal szintén hat különböző felajánlást tett. (E felajánlásokból részletek olvashatók itt).
A Dékáni Hivatal dolgozói március 30-án – egyik felajánlásuknak megfelelően – a fotón látható versenykihívást küldték a Rektori Hivatalnak, az orvosi kar Dékáni Hivatalának és Tanulmányi Osztályának, valamint a Gazdasági Hivatalnak. Utóbbi kivételével minden...

Tovább a teljes cikkre

100 éve született Kelle Sándor

2013. március 25.

„Életünk ritmusa a természet, az ember és a társadalom mozgásrendjébe ágyazódik: tavasz-nyár-ősz-tél, társkeresés és a munka törvényében élünk. Benne érzem magam ebben a világban. (…) Bár az Alföldről jöttem, mégis a Dunántúl tart fogva, dombjaiba vésett barázdáiból tüzes bor terem, a fái ízes gyümölccsel kínálnak, házaikban életrevaló ember és elhatározás születik. Vize pihentet és játékossá tesz.” 

[Kelle Sándor, idézi: Pandur József: In memoriam Kelle Sándor (1913-2003). Pécsi Szemle 2003. tél, 136-137.]

 

1913-ban ezen a napon született Jánoshalmán Kelle Sándor, festő. 1946-ban költözött Pécsre, 1959 és 1975 között rajzolást, festést, művészeti anatómiát tanított a Pécsi Tanárképző Főiskolán. 
2003. november 22-én halt meg, munkatársa és barátja Pandur József így emlékezett meg róla: „Vidám, kedves, eleven ember volt, aki segítette a mellette levőket, tanárt és tanítványt egyaránt. A hosszantartó értekezleteket szelíd humorral könnyítette. Élvezetesek voltak az évente sorra kerülő közös tanulmányutak. Budapestre, Szentendrére, Esztergomba együtt kalauzoltuk a hallgatókat. Rendkívül hasznos szakmai utak voltak ezek a kirándulások. Ellátogattunk a testvértanszékekre, ahol ha szót kért, mindig a szakmai tisztességről, a tanári munka felelősségéről beszélt. (…) A főiskolán tanított művészettörténetet is (…) de a rajzolás, a festés oktatásakor volt elemében. Tanár volt Ő a javából, festőtanár, aki igényes, színvonalas munkát követelt meg. Gyakran ült le tanítványai mellé, nemcsak korrigálni, velük együtt rajzolni is. Mindig volt nála egy zsebben hordozható ki jegyzetfüzet,...

Tovább a teljes cikkre

Az Universitas 1988-as, ünnepi címlapja

2013. március 15.

A pécsi felsőoktatási intézmények lapja, az Universitas 1988. március 10-i számának címlapja:

 

A Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiuma elnyeri a Kiváló Kollégium címet (1974)

2013. március 14.

1974-ben, az Eötvös Kollégium után az országban másodikként (a pedagógusképző intézmények között elsőként) nyerte el a Pécsi Tanárképző Főiskola Kollégiuma a Kiváló kollégium címet. A miniszteri oklevél átadására 1974. március 14-én, a főiskola dísztermében megtartott ünnepségen került sor. 

Pár nappal később a Magyar Ifjúság kétoldalas, képes tudósítást és interjúkat közölt a kollégiumról. Gergely János igazgató így jellemezte a kollégiumi munkát:

„Huszonöt esztendős a kollégiumunk. Egyidős a főiskolával. A modern, tizenkét évvel ezelőtt készült ’B' épületben 272 fiatal, a régi jezsuita gimnázium helyén levő ’A’ épületben 482 lány és fiú lakik. Nem tagadjuk – miért is tennénk? –, hogy a régi épületben 16-18 ágyas, zsúfolt szobák, ’műemlék’ szekrények, ősöreg mosdók vannak. Mindössze két éve világít a neon és azóta van meleg víz is.

Lesz nekünk néhány év múlva új, hatszáz hallgatót befogadó kollégiumi otthonunk. De ha arra várnánk ölbe tett kézzel, hogy minden körülmény ideális legyen, akkor nem volna itt olyan élet, olyan nyüzsgés, olyan hangulat, mint amilyen most van!
1968-ban lettem igazgató, s rendes, fegyelmezett, szervezett kollégiumi életet örököltem. De bennem éltek régi Eötvös-kollégista emlékeim, tudtam törekvéseikről, felélesztett hagyományaikról, szakkollégiumi rendszerükről, s elhatároztam, hogy – a fiatalok és a tanárok, a főiskolai KISZ és a szaktanszékek segítségével – ’ráterítem’ ezt a mi viszonyainkra. (…)
Az 1971/72-es tanévben még csupán 32 szakkollégistánk volt. Ma már 61-en vannak. Heti két órában elmélyülten foglalkoznak egy-két választott szaktárgyukkal, s a másik két órát nyelvtanulásra...

Tovább a teljes cikkre

78 éve halt meg Weszely Ödön

2013. március 06.

1935. március 6-án halt meg Weszely Ödön, az ETE Pedagógiai Intézetének igazgatója, a Középiskolai Tanárképző Intézet elnöke. A fotó, melyen Weszely tanítványai és munkatársai körében látható, 1935-ben készül Pécsett, egy gyermektanulmányi kísérlet alkalmával.

Weszely egyetemi munkásságáról így emlékezett meg a bölcsészkar tanácsa 1935. március 27-én:
"Dr. Weszely Ödön 17 éven át, a jelen tanfélév elejéig működött egyetemünk bölcsészettudományi karán, mint a pedagógia nyilvános rendes tanára. Pozsonyban, majd a cseh megszállás után Budapesten és végül Pécsett folytatta tudományos és tanári működését. Munkás életéből 11 esztendőt Pécsett töltött el s ez alatt az idő alatt intézetét hazánk egyik legmodernebb, kísérleti eszközökkel jól felszerelt pedagógiai intézetévé fejlesztette.
Nevét kiváló felkészültsége, tudományos és irodalmi munkássága a nevelésügy terén közismertté tette. Sokoldalú képzettsége folytán több magyar és külföldi tudományos egyesületnek vezető tagja volt.”

(A kép forrása:http://mek.oszk.hu/01900/01934/html/weszel20.htm)

A Korzó Kávéház reggeli-felajánlása (1924)

2013. február 27.

 

1924. február 6-án a pécsi Korzó Kávéház tulajdonosa levélben tudatta az Erzsébet Tudományegyetem rektorával, Nagy Józseffel hogy az ETE két szegénysorsú hallgatója számára ingyenes reggelit biztosít. Először két joghallgató részesült az ingyen reggeliben, majd miután a női kollégium hallgatói is jelezték igényüket, a rektor úgy döntött, hogy márciustól hetenként felváltva 2-2 hallgatónő reggelizhet a Korzóban.
A felajánlásról 1924. február 27-én számolt be a rektor az Egyetemi Tanács tagjainak.

151 éve született Falcsik Dezső

2013. február 13.

1862. február 13-án, Törökszentmiklóson született Falcsik Dezső, az Erzsébet Tudományegyetem első rektora. Budapesten szerzett államtudományi, majd jogtudományi doktori oklevelet. Több évi joggyakorlat után 1893-tól az egri érseki joglíceumban, majd 1900-tól a pozsonyi jogakadémián tanított. 1914. augusztus 26-án az ETE egyetemi rendes nyilvános tanára lett, s a rektori jogú dékáni teendőket is ellátta. Pozsonyban polgári jogot, 1922-től Pécsett a közigazgatási és pénzügyi jogot oktatott. 1922/23-as tanévben a jogi kar dékáni tisztét töltötte be. 1924. november 5-én hunyt el Pécsett.

Részlet Falcsik Dezső az első egyetemi tanévet megnyitó beszédéből: 
„Az 1912. évi 36. tcz., mely két tudományegyetem egyidejű felállításának elrendelésével kimagasló kultúrmozzanatot alkotna nagy nemzetek életében is, hazánk művelődési történetében korszakot nyit meg. 
Kormányzatunknak pedig dicsőségére fog szolgálni örök időkön át a nemzet jövőjébe vetett szilárd hitről tanúskodó az a bátor elhatározása, mely által – félretéve minden kishitűséget és felülemelkedve az ’inter arma silent Musae’ közfelfogáson – arra a magas álláspontra helyezkedett, hogy a kultúrtevékenység és fejlődés folytonosságának megakadnia még ilyen súlyos, viharos idők forgatagában sem szabad, aminőket a váratlanul kitört nemzetközi bonyodalmak fejünk felett fölidéztek – és az 1912. évi 36. tcz. rendelkezései végrehajtása czéljából úgy a pozsonyi, mint a debreczeni egyetemet az időközben beállott nagy fordulat daczára, a világrengető háború zajában is, felállította.
Emlékezetes, világtörténeti nagy időben valósult tehát meg a történeti múlt és a kultúra jogán egyetemet igénylő ősi koronázó városnak egy szellemileg és...

Tovább a teljes cikkre

Elhunyt Tóth József

2013. február 08.

2013. február 7-én elhunyt dr. Tóth József, Pécs Megyei Jogú Város Díszpolgára, Rector Emeritus, Professor Emeritus, a PTE Természettudományi Kar egykori dékánja, a Földtudományi Doktori Iskola alapítója és hajdani vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pro Universitate Quinqueecclesiensis kitüntetés birtokosa. 
Dr. Tóth József a Janus Pannonius Tudományegyetem utolsó és a Pécsi Tudományegyetem első rektoraként döntő szerepet játszott az integrált PTE létrejöttében. Az integrációval és a JPTE örökségével kapcsolatos gondolatait az 1996-1999. évi évkönyv Beköszöntőjében így fogalmazta meg:

„Városunkban, régiónkban megalakult a 9 karú Pécsi Tudományegyetem, lehetővé téve a szellemi és anyagi erők nagyobb koncentrációját, jobb kihasználását.
Kötetünk az integráció utolsó 3 évéről szól. Arról a Janus Pannonius Tudományegyetemről, melynek oktatói és dolgozói tevékeny részt vállaltak az új, egységes egyetem gondolati és szervezeti modelljének kimunkálásában.
Hegel óta ismerjük a ’megszüntetve megőrzés’ dialektikus kategóriáját. Ebben a 3 évben ez a kettősség hatotta át a JPTE életét.
Megőrizni, és tovább vinni egy megszűnő intézmény közel két évtizedének értékeit nem könnyű feladat. Állandó, szilárd pontokat találni egy mind gyorsabban változó valóságban. Vigyázni azokra a szellemi és emberi értékekre, melyeket sajátunkként viszünk magunkkal egy szükségszerűen létrejövő kapcsolatrendszerbe. Oldani azokat a feszültségeket, szorongásokat, melyekkel változás idején mindenki szembesül.
Önök, akik e kötetet kézbe veszik, a mindennapok és az ünnepek megfogható történéseiről, ismert vagy...

Tovább a teljes cikkre

Oldalak

You shall not pass!