Levéltári blog
88 éve született Polányi Imre (1925-1999)
1925-ben ezen a napon született Ladamócon Polányi Imre történész, egyetemi tanár. Történelem szakos diplomáját 1951-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen. 1956-ig a JATE-n tanított, majd a Szegedi Tanárképző Főiskolán, ahol 1961 és 1969 között a Történelem Tanszéket vezette. 1969-ben – ahogy nekrológjában Huszár Zoltán fogalmazott – az 1968-as „polgári tavaszhoz” való „a hivatalos elvárásoknak nem megfelelő” viszonyulása miatt a nyíregyházi tanárképző főiskolára került, majd 1972-től Pécsett oktatott. A Történelem Tanszék, majd széttagolódásával a Modernkori Történeti Tanszék vezetője volt, összesen 14 évig. Ormos Máriával együtt döntő szerepet játszott a pécsi egyetemi történészképzés megteremtésében, meghatározó tagja volt az 1993-ban induló PhD-programnak.
Fő kutatási területe Kelet-Közép-Európa története volt, kutatásai során elsősorban a népek együttélésének kérdéseivel, többek között a felvidéki magyarok és magyarországi szlovákok történetével is foglalkozott. Neves tudományszervező volt, nevéhez fűződik a „Szigetvári Konferenciák” létrehozásának gondolata, és számos a térség történetével és a Kelet- és Közép-Európai nemzetiségek problémáival foglalkozó nemzetközi tudományos tanácskozás szervezése. Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága szakbizottsági elnöke, valamint a Pécs Története Alapítvány kuratóriumának elnöke volt, egyetemi tanár, 1995-től professor emeritus.
Egykori tanítványa, Huszár Zoltán így emlékezett rá:
„Igazi közéleti ember volt, aki nemcsak Pécs szellemi életében vett...
Tovább a teljes cikkre 37 éve kezdődött meg az oktatás a Pécsi Tanárképző Főiskola II. számú Gyakorló Általános Iskolájában
1976. szeptember 6-án kezdődött meg az oktatás a Pécsi Tanárképző Főiskola II. számú Gyakorló Általános Iskolájának (ma PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola) első ütemben elkészült épületszárnyában. Az Őz utcai épület 1977 nyarára készült el teljesen.
Tanévnyitó az Erzsébet Tudományegyetemen
Tanévnyitó az Erzsébet Tudományegyetemen (1930. szeptember 17.)
A kép forrása: eKéPEK, a eredetiben megtekinthető a Történeti Gyűjtemények Osztályán (http://corvina.tudaskozpont-pecs.hu/WebPac.kep/CorvinaWeb?action=onelong&recnum=795486&pos=1)
85 éve született Bécsy Tamás (1928-2006)
85 éve született Bécsy Tamás irodalomtörténész, a Nagy Lajos Gimnázium, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára (1973–1978), a JPTE Tanárképző Kar irodalmi tanszékének vezetője (1982–1990), majd a Művészettudományi Intézetének vezetője 1994-ig.
P. Müller Péter írásával emlékezünk rá.
100 éve született Weöres Sándor
100 éve született az egyik legnagyobb magyar költő, Weöres Sándor, az Erzsébet Tudományegyetem volt hallgatója.
Az 1912: XXXVI. sz. törvény
"1. § Debreczenben és Pozsonyban, fokozatos fejlesztés mellett, tanszabadsággal felruházott magyar királyi tudományegyetem állíttatik fel."
1912-ben ezen a napon fogadta el a képviselőház a debreceni és pozsonyi egyetem felállításáról szóló törvényjavaslatot, melyet június 12-én a főrendiház pénzügyi és jogügyi bizottsága, június 17-én pedig a főrendiház is ellenvetés nélkül elfogadott. A javaslat a július 7-i szentesítés után, 1912. évi XXXVI. törvénycikként került az Országos Törvénytárba.
Az 1912: XXXVI. sz. törvény teljes szövege.
69 éve született Tóth István (1944-2006)
1944-ben ezen a napon született Pápán Tóth István ókor- és vallástörténész, iskolateremtő egyetemi oktató. 
Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem szakos tanári diplomát és ókori történelemből külön szakképesítést. 1977-ben summa cum laude eredménnyel tett bölcsész-doktori vizsgát az ELTE-n. 1983-ban került a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre adjunktusként, s odakerülésekor megszervezte az Ókortörténeti Tanszéket, melynek kilenc évig tanszékvezetője is volt. Alapító tagja volt a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának. Egyetemi tanári munkásságát kollégái, tanítványai így jellemezték: „Jó humorú, széles látókörű, kitűnő előadó volt, óráit tömegek látogatták; sok humán és természettudományos területre kiterjedő ismeretével a hallgatók százait nyűgözte le az óráin és az általa vezetett tanulmányi kirándulásokon egyaránt.”
Kutatási területe a római császárkor társadalomtörténete, Pannonia és Dacia provinciák története, római vallástörténet, különös tekintettel a keleti misztérium kultuszokra, valamint az epigráfia volt. Mintegy 130 szakmai tárgyú publikációja jelent meg, magyar, német, angol, francia és olasz nyelven.
1997-ben a történettudományok (régészet) kandidátusa lett, „Pannoniai vallástörténet” c. nagydoktori disszertációját 2005. június 28-án védte meg, decemberben ítélték meg számára a tudományok doktora címet.
Dr. Tóth István 1970-ben kért engedélyt a hatóságoktól, hogy a vasfüggöny által elzárt területre lépve meglátogathassa a Mithras-szentélyt, melyet nagyon lepusztult állapotban talált, s szorgalmazta helyreállítását. A határátkelő megnyitása után kezdődött meg a szentély feltárása és felújítása. 2006. augusztus 10-én, dr. Tóth István halálakor kidőlt a Mithras-...
Az 'Erzsébet' név elhagyása (1947)
1947-ben ezen a napon tárgyalta az ETE jogi kari tanácsa azt az április 17-i minisztériumi utasítást, mely szerint az egyetem nevében a ’tudományegyetem’ megnevezés mellett csak a székhelyre történhet utalás, azaz törölni kell az 'Erzsébet'-et.
A kari tanácsnak bemutatott előterjesztésében Csekey István, az Alkotmányjogi Tanszék vezetője az elnevezés megtartása érdekében korábbi törvényi szabályozásokra, valamint arra hivatkozott, hogy az „Erzsébet” elnevezés „gyökerei a demokrácia eszméjéből fakadtak”, ugyanis „a mi egyetemünk nevének kezdeményezője maga a nép volt, Pozsony város közössége” – utalt a Kumlik Emil-féle javaslatra, amely alapján Pozsony város közgyűlése 1912-ben az ’Erzsébet’ mellett döntött.
Az orvosi kar az 'Erzsébet' nevet 1947 áprilisától, a jogi kar júniustól nem használta tanácsülési jegyzőkönyveiben, az egyetemet a kis betűvel írt „pécsi” jelzővel jelölték, június 20. után pedig a Pécsi Tudományegyetem nevet használták. 1947 őszén az Egyetemi Tanács kérte a minisztertől a név megtartásának engedélyezését, Ortutay azonban nem kívánt változtatni korábbi utasításán.
A Pedagógusjelöltek I. Országos Találkozója (1972)
„Fúvószenével, zászlóerdővel, fiatalok és úttörők felvonulásával” kezdődött 1972. május 10-én, szerdán reggel a Pedagógusjelöltek I. Országos Találkozója Pécsett. A Széchenyi téren közel háromezer pedagógusjelölt és oktató gyűlt össze a látványos megnyitóra: „A tér két oldalán felsorakozott a pécsi honvéd helyőrség fúvószenekara, valamint a gyárvárosi úttörőzenekar, jellegzetes, sárga anorákba öltözött aprómuzsikusaival. Hat harsona jelezte az ünnepség kezdetét.” Az ünnepélyes megnyitó után a felvonulás résztvevői zárt oszlopokban az ifjúsági nagygyűlés színhelyére, a POTE aulája felé vonultak. Az aulában Gosztonyi János művelődésügyi miniszter tartott beszédet, melyben utalt a találkozó létrehozásának okaira is: „hazánk pedagógusképző intézményeiben összesen 7855 hallgató tanul, kívánatos tehát, hogy jobban észrevegye őket az ország, jobban felfigyeljenek tudományos, kulturális és sporteredményeikre. Szükség van arra is, ahogy a pedagógusképző intézmények hallgatói érezzék, sokan vannak, hogy együvé tartoznak, mert mindez a pályájuk iránti szeretetet, elkötelezettséget erősíti.”
A nagygyűlés után a Pécsi Tanárképző Főiskolán folytatódtak a kétnapos találkozó rendezvényei: matematikai verseny, spartakiád, 155 hallgató háromszáz alkotásából nyílt képzőművészeti kiállítás, szemléltetőeszköz-kiállítás, valamint Országos Szakmai Konferencia zajlott 12 szekcióban, ahol a főiskolák,...
Tovább a teljes cikkre 97 éve született Wéber Mihály
1916. május 7-én született a Pécsi Pedagógiai Főiskola Állattani Tanszékének alapítója dr. Wéber Mihály.
Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, majd tanársegédként dolgozott. 1949-ben dr. Uherkovich Gábor hívta Pécsre az állattani tárgyak oktatására. 1950-ben vezetésével alakult meg a főiskola Állattani Tanszéke. 1956-57-ben a Főiskola igazgatói teendőit is ellátta. 26 éves tanszékvezetői pályafutása után 1976-ban ment nyugdíjba.
2000-ben halt meg, a PTE TTK Biológia Intézete így emlékezett rá:
„Dr. Wéber Mihályt tanítványai kiválóan felkészült, a tudományt és a tanítványait egyaránt tisztelő, higgadt, következetes, mindig segítőkész és jószándékú oktatóként ismerték. Rengeteget tett az új tanszék felszerelésének fejlesztéséért. A demonstrációs anyagok készítésében közvetlenül is részt vett, ebben kiváló rajzkészségére is támaszkodhatott. A társfőiskolák oktatóival együttesen alkotta meg a képzési tervet és néhány év alatt kiadták a teljes állattani tananyagot átfogó, összesen 1600 oldal terjedelmű kétkötetes állattani tankönyvet.
(…)
Több mint két évtizeden át ezek az alapvető tankönyvek szolgálták a tanárjelöltek ismereteinek gyarapítását és szemléletének fejlesztését.
(…)
Tanszékvezetői egyéniségéből sugárzott az ember és a tudomány fenntartás nélküli tisztelete és a személyiségéből fakadó humanizmus. A tanszéken nyugodt alkotó légkört teremtett. A kezdő tanársegédeket is teljes bizalommal, autonóm, egyenrangú munkatársként kezelte. Saját ambícióit is háttérbe szorítva biztosította a fiatalok tudományos fejlődését és előmenetelét. 26 éves...
Tovább a teljes cikkre