2023. február 24.
Az Országos Felsőoktatási Kollégiumi Tábort 1988. augusztus 22-25. között rendezték meg Pécsett. A Dunántúli Napló rövid beszámolója szerint a négynapos programon az országból körülbelül 250 kollégiumigazgató, kollégiumi tanár és reszortfelelős vett részt. A résztvevők többek között az egyetemi-főiskolai diákotthonok, kollégiumok mindennapi életével kapcsolatos feladatokról, a szakkollégiumok működéséről, és a férőhely gazdálkodásról ejtettek szót. A rendezvénynek a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar kollégiuma adott helyet.
A forrásban a tábor illusztrált programfüzetéből olvashatunk részleteket, melyben röviden ismertetik a Janus Pannonius Tudományegyetem történetét, részletesen kitérve a kollégiumokra; valamint a főiskolás, egyetemista fiatalok kollégiumi életének napirendjébe is betekintést nyerhetünk.
FORRÁSOK:
PTE EL VIII. 206.f. 284. d. JPTE Tanárképző Kar iratai
Dunántúli Napló 1988.08.23., 4.
Címkék: 1988
2023. február 17.
1986-ban még egy alkalommal megkeresték filmforgatás kapcsán a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karát. Dr. Szigeti Lajos, a Testnevelési Tanszék vezetője az alábbi, 1986. április 23-án kelt levelében adott engedélyt Koltai Péternek, az MTV gyártásvezetőjének, hogy „A labda halála” című film bizonyos jeleneteit az egyetem sportpályáin rögzítsék. Részükre továbbá öltözőt, szemináriumi helyiséget, valamint a pályák technikai személyzetét is a rendelkezésükre bocsátották. A Dunántúli Napló 1986. február 2-i lapszáma interjút közölt Gát György rendezővel. A cikk ismertette, hogy a PMSC labdarúgó csapatának játékosai is szerepet vállaltak a filmben, valamint kiderült, hogy nagyvonalakban miről fog szólni a történet. A magyar–francia–olasz kooprodukcióban készülő film a „Serie noire” című krimisorozat önálló epizódja lett.
FORRÁSOK:
PTE EL VIII. 206.b 86. d. 644/1986. JPTE Tanárképző Kar iktatott iratai
Dunántúli Napló 1986.02.02., 7.
Címkék: 1986
2023. február 10.
Az egyetem első tíz éve igen fordulatos volt. A Pozsonyban alakuló egyetemet az első világháború után elvesztett városból Budapestre költöztették, ahol ideiglenesen működött, majd végül 1923-1924 során telepedett meg véglegesen Pécsett. A korabeli oktatók szerint úgy is lehetne mondani, hogy az egyetemalapítás 1914-1924-ig tartott.
A tíz év során sokan segítették a születő intézményt. 1925-ben elérkezettnek látszott az idő, hogy az egyetem kifejezze háláját.
FORRÁS:
PTE EL VIII.105.b. 12. d. 266/1925-26, ETE Orvosi Kar iktatott iratai
Címkék: 1925
2023. február 03.
Száz éve ünnepelték a költő születésének centenáriumát és az ezzel kapcsolatos történések az egyetemi tanács jegyzőkönyvében is ránk maradtak. Az 1923 januárjában, még Budapesten történt tanácskozáson szó volt egyrészről a Petőfi Társaság által a bölcsészkari dékán részvételével megrendezett díszgyűlésről, másrészről az országház kupolacsarnokában megtartott ünnepségről. Utóbbival kapcsolatban azt is megtudjuk, hogy miért háborodott fel az egyetem tanácsa...
FORRÁS:
PTE EL VIII.1.a. ETE, A Pécsi Egyetem Tanácsának ülésjegyzőkönyvei, az 1922/23. tanév negyedik rendes ülése, 1923. jan. 24. 7. napirendi pont
Címkék: 1923
2023. január 27.
Az Idegklinikán a repülőforgalom okozta zaj problémája előző évben rendeződni látszott, de 1937 tavaszán ez a kellemetlenség újra felmerült. A 4. Honvéd Vegyesdandár parancsnokának válasza talán egy fokkal kevésbé megnyugtató, mint előző évben, de érdekes részleteket tartalmaz a repülőtér és a repülők itteni működésével kapcsolatban.
További panaszoknak nincs nyoma az iratokban, de 1939 őszén az addig itt állomásozó repülőszázad Szombathelyre költözött, ezzel valószínűleg a kifogásolt zajongás is megszűnt.
FORRÁS:
PTE EL VIII.105.b 37. d. 532/1936-37, ETE Orvostudományi Kar iktatott iratai
Aero História 1993. VII. évf. 11. 22. oldal
Címkék: 1937
2023. január 19.
A pécsi repülőtér nem mindig Pogányban volt, 1956-ig a mai Tüzér utca – Endresz György út, Páfrány utca és a vasút által határolt, akkor még beépítetlen területen kapott helyet. Ahogy az eleinte titokban újraszerveződő Magyar Királyi Honvéd Légierő tevékenysége a harmincas évek közepére Pécsett is fokozódni kezdett. A repülőgép forgalom növekedésével járó zaj nem várt problémát okozott az Idegklinikán. Az igazgató, Reuter Camillo a dékánhoz fordult segítségért, aki az illetékes 4. Honvéd Vegyesdandár parancsnokságához fordult a panasszal.
(folyt. köv.)
FORRÁS:
PTE EL VIII.105.b. 37. d. 1079/1935-36, ETE Orvostudományi Kar iktatott iratai
Címkék: 1936
2023. január 11.
A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán 1982-től filmklubként is üzemelt a Huszárik Mozi. A vetítések célközönsége a főiskolai, egyetemi hallgatók, valamint a fiatal és a nyugdíjas értelmiségiek voltak. Befogadóképessége 300 fő volt, de alkalmanként akár 400 fő is részt vett egy-egy vetítésen az egyetem Ifjúság úti épületének, jelenleg konferenciateremként működő helyiségében. Alapítója Fodor László volt, tőle Szilágyi László vette át a mozi vezetését 1985 és 1992 között, majd 1995-ig Németh Tamás tett eleget ennek a feladatnak. A Huszárik Mozi 1990. I. félévi programtervezetében olyan híres rendezők filmjei jelentek meg, mint Alfred Hitchcock, Ingmar Bergman vagy Roman Polański. A műsortervben korábban már bemutatott, de a nagy érdeklődésre való tekintettel ismét vetített filmek is kaptak helyet, valamint a némafilmek klasszikusai közül is csemegézhetett az érdeklődő közönség. A vetítések 19 óra 30 perckor kezdődtek, és egységesen 20 forint volt a belépő ára.
FORRÁSOK:
PTE EL VIII. 201.b. 170. d. 62/1990.R.
Alternatív kultúra Pécsett
Címkék: 1990
2022. december 20.
Az 1929-ben a hallgatók előtt megnyitott, mindenféle szempontból kiemelkedő szolgáltatást nyújtó Szent Mór kollégium (más néven: Maurinum, (ma Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának helyet adó épület, Pécs, Vasvári Pál u. 4.) a pécsi Erzsébet Tudományegyetem katolikus bölcsész-, jog- és orvostanhallgatói számára alapított alapítványi kollégium volt.
1949 áprilisától – államosítás után – a kollégium Állami Főiskolai Kollégium, majd Dr. Doktor Sándor Medikus Kollégium néven működött tovább.
A hallgatók és dolgozók élelmezéséről a későbbiekben is gondoskodni kellett, az ételkészítéshez szükséges alapanyagokat nagyrészt különböző Államosított és „Nemzeti” beszállítók biztosították.
Nézzük a Dunántúli Napló 1949. december 18-án megjelent számát, hogyan, s miről ír a karácsonyi készülődés elengedhetetlen alapanyagainak elérhetősége, és ára témájában:
„Holnaptól kezdve megkezdik a népboltok a karácsonyi árusítást. Tízezer kiló rizst. 15 ezer kiló különleges tiszavidéki réteslisztet hoznak szabad forgalomba 4 forintos áron.
Négyezer kiló teavajat és ugyancsak négyezer kiló margarint árusítanak a sütéshez.
Ebben az évben karácsonyra nem fel, hanem lemennek az árak. Százezer darab tojás kerül árusításra, nem 1.16 forint, hanem egy forint 4 filléres áron.
Hízott libát és kacsát is lehet majd kapni a népboltokban és ezen a héten már korlátlanul vásárolhatunk sertéshúst és marhahúst. Szombaton már korán elfogyott az üzletekben a sertéshús, mert az árleszállítás után megnőtt a kereslet. Ötven borjút is levágnak ezen a héten és a borjúhús az ünnep előtt két nappal kerül forgalomba.
Három vagon alma érkezik Pécsre és az alma ára 1.70 forintnál kezdődik. Kedden megérkezik a mandarin is. 11 forint lesz az ára. Tízezer citrom is érkezik, 1.16-tól 1.46 forintig adják darabját.
A dióbél árai 19.80[1] a népboltokban. A Füszértnél 26—28 forint. Ez is mutatja, hogy nem készültek fel idejében a karácsonyi vásárra a Füszértnél, nem is beszélve arról a vállalatról, melynek elsőrendű feladata fett volna a dióbél árának letörése és forgalombahozása, ez a vállalat a Gyümölcsért, itt nem tehet dióbelet kapni.”
A bemutatásra kerülő számlák az 1949 karácsonya körüli időszak kollégiumi élelmiszer - alapanyag beszerzéseit tartalmazzák. Érdemes összevetni azokat a korabeli napilap adataival.
FORRÁSOK:
PTEEL VIII.108.f. 39. d., Szent Mór Kollégium (Maurinum) iratai
Farkas 2009: Farkas Gábor: A pécsi Szent Mór Kollégium (Maurinum) története 1928–1948. Neveléstörténet, 2009 (6. évfolyam, 3–4. szám) 111–130.
Török 2020: Török Gábor „Osztályharc” a Szent Mór Kollégiumban, avagy pillanatképek a kommunista hatalomátvétel kiteljesedéséről a Pécsi Tudományegyetemen (1948–1949) Per Aspera ad Astra VII. évfolyam, 2020/1. szám 100-137.
„Megkezdődött a karácsonyi vásárlás a bőség és olcsóság jegyében” Dunántúli Napló, 1949. december 18. (6. évf., 294. szám), 3.
[1] Egy 1949. októberi számla szerint a dióbél ára 20 forint volt kilogrammonként.
Címkék: 1949
2022. december 15.
A környezetvédelem fontosságára, az ökológiai tudatosságra már az 1980-as évek főiskolás és egyetemista hallgatói is igyekeztek felhívni a figyelmet. 1987 novemberében alakult meg a Pécsi Egyetemi Természetvédő Klub. Az alább olvasható levélben mutatkozik be, valamint vázolja fel a csoport tevékenységét Héra Zoltán, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar hallgatója. A Dunántúli Napló 1988. április 29-i lapszámában számolt be arról, hogy a klub háromnapos környezetvédő programmal csatlakozott a „Zöld napok” című országos kezdeményezéshez. A rendezvénysorozat alatt sor került egy demonstrációra, melynek célja figyelemfelhívás volt a környezettszennyezettség mértékére, valamint az érdeklődők különböző előadásokat hallgathattak, túrákon vehettek részt. A Tanárképző Kar Botanikus kertjét is meg lehetett tekinteni, a Jókai téren pedig szabadtéri diavetítésen mutatták be Baranya megye növényritkaságait.
Napjainkban a Zöld Egyetem Program öleli fel az egyetem modern „zöld” kezdeményezéseit, a törekvéseknek köszönhetően a Pécsi Tudományegyetem Magyarország legzöldebb egyeteme, a világrangsorban pedig idén az előkelő 21. helyen végzett.
FORRÁSOK:
PTE EL VIII. 206.b. 458/1988, JPTE Tanárképző Kar iratai
Dunántúli Napló 1986.04.29., 2.
UnivPécs
https://zoldegyetem.pte.hu/hu/bemutatkozas
Címkék: 1988
2022. december 15.
Az 1929-ben megnyitott Szent Mór Kollégium (Maurinum, ma a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának helyet adó épület, Pécs, Vasvári Pál u. 4.) tagjának lenni külön megtiszteltetést jelentett.
A hallgatók nem csak szállást, ellátást és étkezést kaptak, hanem a különböző tudományos, kulturális és sporttevékenységek mellett a szórakozásra, az ünnepek megtartására is sort keríthettek.
Vargha Damján OCist. nyilvános rendes egyetemi tanár, mint az intézet igazgatója családias légkör megteremtésére törekedett, hallgatóit „fiaiként” kezelte. Szükség esetén „védelmet” biztosított az számukra.
Erről tanúskodik Vargha Damján igazgató 1935. december 14-én írt levele Princz Gyula (1882-1973, ETE Rektor 1935/36) Professzornak, melyben igazolja a felsorolt hallgatók testnevelés óráról történt távolmaradását a Szent Mór kollégium Mikulás estjének megrendezése miatt.
FORRÁSOK:
PTEEL VIII.108.f. 37/b. d. 1928-48/1935-36 Diákjóléti intézmények iratai, Szent Mór Kollégium (Maurinum) iratai .
Farkas 2009: Farkas Gábor: A pécsi Szent Mór Kollégium (Maurinum) története 1928–1948. Neveléstörténet, 2009 (6. évfolyam, 3–4. szám) 111–130.
Rajczi 1989: RAJCZI PÉTER: A „Maurinum" (A pécsi egyetemi Szent Mór kollégium történetéből) Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)
Rajczi 1999: Rajczi Péter: Vargha Damján és a Maurinum. Pécsi Szemle 2. (1999):3. 66–72.
Pécsi Egyetemi Almanach I. 2015: Pécsi Egyetemi Almanach I. Lengvári István (szerk.): Pécsi Egyetemi Almanach 1. 1367-1950 Pécs
Címkék: 1935
Az Egyetemi Levéltár a korábbi, a nagyközönség számára készített adatbázis (Pécsi Egyetemi Almanach), fotóalbumok és kiállítások (Egykor és ma), történeti összefoglalások (Pécsi felsőoktatás évszázadai) sorát egy tudományos igényű online forrásgyűjteménnyel egészíti ki. Könnyen hozzáférhető módon tesz közzé egy olyan, a PTE Egyetemi Levéltár iratanyagából készült reprezentatív válogatást, mely elsődleges történeti források segítségével hívja fel a figyelmet a PTE és jogelődei történetének meghatározó eseményeire.