2022. október 21.
A második világháború utáni időszak változások sorát hozta, a politikai-társadalmi berendezkedés is gyökeresen megváltozott. Ezzel együtt a közelmúlt, és a politikai élet akkori szereplőinek megítélése is más megvilágításba került.
Már a rövid életű II. köztársaság idején is átértékelődött a korábbi korszak vezető politikusairól alkotott kép, ez a folyamat aztán 1948-ban, a „fordulat évében”, a szocialista átmenet felé meginduló országban aztán az új ideológia mentén felerősödött.
Ennek megnyilvánulása érhető tetten az egyes oktatási és tudományos intézményekben kiállítva maradt Horthy-korszakbeli politikusok képeivel és szobraival szembeni fellépésen.
FORRÁS:
PTE EL VIII.203.b. 4. d., 152/1948-49, POTE iktatott iratok
Címkék: 1948
2022. október 21.
Az addig használt Kossuth címer helyébe 1949-től a szovjet mintára készült, közkeletű nevén „Rákosi címer” lépett.
Korábban láthattuk, hogy a Kossuth-címerre átállás helyenként olyan nehézkesen ment végbe, hogy a minisztériumnak leiratban kellett utasítani egy évvel később az intézményeket, hogy a megfelelő címert használják pecsétjeiken és levélpapírjaikon.
Ezúttal a minisztérium nem bízta a véletlenre a címercserét. Az új címerről és használatáról szóló előírások után egy héttel külön leiratban írták elő a cserék lebonyolítását előkészítendő „aktívák” felállítását és feladataikat.
FORRÁS:
PTE EL VIII.203.b 6. f., 15/1949-50, POTE Iktatott iratok
Címkék: 1949
2022. október 21.
Az 1946-ban Magyarország címeréül választott Kossuth címer használata nem volt hosszú életű. Az 1948-as fordulat után a címer is szocialista mintára átalakításra került. 1949-től a közkeletű nevén „Rákosi-címer” lett a Magyar Népköztársaság címere. Ez a – címerpajzs híján – heraldikailag címernek nem is nevezhető jelkép minimális nemzeti jelleget őrzött csak, szimbólumainak nagy része a szovjet mintát másoló jelképekből állt össze.
Bevezetéséről és a használat módjáról, az ezzel kapcsolatos előírásokról részletes előírást kaptak a közintézmények, ennek a körrendeletnek az orvosi karra továbbított példányát láthatjuk itt.
FORRÁS:
PTE EL VIII.203.b 6. d., 10/1949-50, POTE Iktatott iratok
Címkék: 1949
2022. október 21.
A második világháború utáni időszakban egymást érték a változások az élet minden területén. 1946. február 1-én kikiáltották a köztársaságot, Magyarország megszűnt királyság lenni, a magyar nemzetgyűlés pedig Tildy Zoltánt nevezte ki köztársasági elnökké. Ezzel egy időben a korona nélküli Kossuth-címer lett a nemzeti szimbólum.
A megszokás azonban nagy úr. Vagy talán csak nem minden hivatal ítélte sürgősnek, hogy új pecsétet csináltasson, a koronás címerrel díszített levélpapírt pedig Kossuth-címeresre cserélje.
A Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak végül egy év után elfogyott a türelme. A miniszter utasítására Zsebők Zoltán miniszteri osztályfőnök által írt levél másolatát láthatjuk, melyet az egyetem rektora az orvoskarra is továbbított. (Apró érdekesség, hogy a levél írója szintén orvos, méghozzá jeles szaktekintély).
FORRÁS:
PTE EL VIII.203.b 2. d., 431/1946-47, POTE Iktatott iratok
Címkék: 1946
2022. október 21.
Egy 1947-es Vallás- és Közoktatásügyi Miniszteri rendelet előírta, hogy a hazai egyetemek nevében kizárólag a székhelyre történő utalás a megengedett.
Azok a kezdeményezések, melyek a pécsi egyetem nevében Erzsébet királyné nevének megtartását kérelmezték, nem jártak sikerrel, de más név is felmerült ebben az időszakban.
Semmelweis Ignác nevét dr. Lissák Kálmán, az egyetem rektora (egyúttal az orvoskar Élettani Intézetének igazgatója) vetette fel, előterjesztésében a nevezett érdemein túl arra is hivatkozva, hogy a Semmelweis nemzeti hovatartozását vitató osztrákoknak ezzel is nyomatékos választ adjunk.
FORRÁS:
PTE EL VIII.203.b 3. d., 513/1947-48, POTE Iktatott iratok
Címkék: 1948
2022. október 21.
A második világháború időszaka az egyetem elnevezésében is változást hozott. Mivel Magyarország államformája királyság helyett immár köztársaság lett, a Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem nevében a „királyi” jelzőnek egyértelműen nem volt tovább helye.
A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter rendelete viszont továbbment ebben a kérdésben, és az egyetemek elnevezésében kizárólag a székhelyre való utalást tette lehetővé.
Erzsébet királynő népszerűségére és történelmi érdemeire való hivatkozással azonban a pécsi egyetem jogi kara azonban mentesítési kérelemmel fordult a VKM-hez, dr. Rauss Károly orvosprofesszor pedig az orvoskar csatlakozását kérte ehhez a kezdeményezéshez.
FORRÁS:
PTE EL VIII.203.b 2. d., 868/1946-47, POTE Iktatott iratok
Címkék: 1947
2022. október 21.
„Márciusban újrakezdjük” – a jelszó az 1956-os forradalom leverését követően bukkant fel többször a reménykedők között. A hatalom sem vette félvállról a fenyegetést: a munkásőrség megalakításával, és letartóztatások sorával biztosították, hogy az októberi események ne ismétlődhessenek meg.
A bemutatott 1957-es március 15-i és április 4-i ünnepségekről szóló iratokban konkrétan nem említik az őszi események következményeit. Azonban a hatalom óvatossága a szigorúan szabályozott ünneplési lehetőségek mellett a rendbontások elkerülésére, és az éberségre szólító mondatokban érhető tetten.
FORRÁS:
PTE EL VIII.203.b. 62. d., 92/1957, POTE Iktatott iratok
Címkék: 1957, 1956, Forradalom
2022. október 21.
Az egyetemi magántanárok a huszadik század első felében olyan, saját területükön kiváló ismeretekkel rendelkező szaktekintélyek voltak, akik – magántanári habilitáció után – óraadóként egészítették ki az egyetemi oktatási rendet. Időnként előadásaik szervesen beépültek a rendes tananyag tanrendjébe.
1951-ben azonban a Minisztertanács úgy döntött, hogy a szocialista felsőoktatásban ennek nincs helye, és a magántanári címet megszüntették. A kiválasztott iratokból látszik, hogy ez a döntés sok fejfájást okozott a POTE vezetésének.
Érdekesség, hogy bár február 1-től a korábbi orvoskar már önálló egyetemként működik, dr. Méhes Gyula a minisztériumi felterjesztésen még dékánnak nevezi magát, ugyanis 1957-ig a POTE élén rektori jogú dékán állt.
FORRÁS:
PTE EL VIII.203.b. 20 d., 76/1951-52, POTE Iktatott iratok
Címkék: 1951
2022. október 21.
Az Universitas Fesztivált 1981. május 8-10. között, péntektől vasárnapig rendezték meg, ez volt a pécsi főiskolások és egyetemisták első közös rendezvénye. Az esemény fő szervezői az „Universitas” című lap munkatársai voltak, Kempis Péter főszerkesztő vezetésével. A forrásban a szervezés előzetes technikai forgatókönyvét olvashatjuk, melyben részletezik az előkészületekkel kapcsolatos feladatokat, a program-, helyszín- és költségvetés-tervezetet, valamint lefektetik a jegyárakat, és más rendezéssel kapcsolatos elveket. A Dunántúli Napló beszámolói szerint a három napos fesztivál alatt többek között ifjúságpolitikai fórumon, dzsesszkoncerten, filmvetítéseken, balettelőadáson, fiatal kézművesek kirakódóvásárján, este pedig diszkón vehettek részt a programokra ellátogatók, továbbá amatőr színpadi bemutatót, kiállítást, illetve karatebemutatót is megtekinthettek. A rendezvényen többek között a Hungária, az LGT és a 100 Folk Celsius együttesek is felléptek.
FORRÁSOK:
PTE EL VIII.205.b. 263. d. 202/1981. PTF Iktatott iratok
Dunántúli Napló 1981.05.07., 5.
Dunántúli Napló 1981.05.08., 4.
Dunántúli Napló 1981.05.09., 5.
Dunántúli Napló 1981.05.10., 11.
Címkék: 1981
2022. október 21.
A Pécsi Tanárképző Főiskola fennállásának 30 éves jubileuma alkalmából 1978. október 19-én egész napos díszünnepséget rendeztek, amelynek helyszíne a főiskola díszterme volt. Az ünnepi megnyitót dr. Fehér István főigazgató-helyettes, az ünnepi beszédet dr. Kálmánchey Zoltán főigazgató tartotta. Ezt követően felszólalások következtek, majd a főiskola főigazgatója 28 tanárnak és alapító tagnak, Soltra Elemér tervezte, jubileumi főiskolai emlékérmet adott át. A díszebédnél negyven olyan személy vette át ezt az érmet, akik támogatták a főiskolát. Az esti hangversenyen további kilencven főiskolai dolgozó részesült ebben az elismerésben. A díszünnepség után kiállítás nyílt a díszterem előcsarnokában, ahol az egyes tanszékek harminc év alatt elért legfontosabb tudományos eredményeit lehetett megtekinteni. Végül leleplezték a félemelettel lejjebb elhelyezett márvány emléktáblát is.
FORRÁSOK:
PTE EL VIII.205.b. 222. d. 500/1978. PTF Iktatott iratok
Dunántúli Napló 1978.10.20., 1-2.
Címkék: 1978, jubileum
Az Egyetemi Levéltár a korábbi, a nagyközönség számára készített adatbázis (Pécsi Egyetemi Almanach), fotóalbumok és kiállítások (Egykor és ma), történeti összefoglalások (Pécsi felsőoktatás évszázadai) sorát egy tudományos igényű online forrásgyűjteménnyel egészíti ki. Könnyen hozzáférhető módon tesz közzé egy olyan, a PTE Egyetemi Levéltár iratanyagából készült reprezentatív válogatást, mely elsődleges történeti források segítségével hívja fel a figyelmet a PTE és jogelődei történetének meghatározó eseményeire.